Szalánczi, ZoltánSzabó, János2023-05-092023-05-092023-04-20https://hdl.handle.net/2437/352453Egészen 2019-ig a magyar lakosság esetében pozitív irányú változási folyamatok zajlottak le a sportolási szokásokat illetően. Ebben nagy szerepe volt a 2010-es kormányváltásnak is, mivel a megújuló hazai sportfinanszírozási rendszer, valamint a magyar gazdasági folyamatos növekedése kedvező környezetet jelentett a sportfogyasztás növekedése számára is. A sport nemzetstratégiai ágazattá válásának hátterében a „Sportnemzet és sportoló nemzet” eszméje áll, amelynek lényege hazánk sportnemzetté válása, mely azonban nem jöhet létre eredményes utánpótlás-nevelés, és a sport magyar társadalomban minél szélesebb körű elterjesztése nélkül. A Covid-19 járvány gyökeresen átalakította a sportoláshoz való viszonyt, és sportolási szokásokat. Ezek a változások mind a szabadidős sportolók, mint pedig az igazolt versenyzők esetében érvényesült. Az általam végzett 109 fő online megkérdezésén alapuló kérdőíves kutatás eredményei igazolták, hogy a Covid-19 járvány tartósan vetette vissza a sport iránti érdeklődést már a koronavírus járvány előtti is rendszeresen sportolók esetében Kérdőíves kutatásom eredményei arra is rávilágítottak, hogy mind a sportolók számában, mind a sporttevékenységé végzésének gyakoriságára hatással volt. Ennek során a szabadidős-, valamint a versenyszerűen sportolók számában egyaránt szignifikáns csökkenés következett be, és ezzel párhuzamosan a hetente több alkalommal edzők száma is jelentősen visszaesett. A koronavírus járvány tovább hatással volt a sportágak megítélésére, kedveltségére, így érezhetően csökkent az érdeklődés labdarúgás iránt, bár ezek a negatív folyamatok egyéb más sportágak esetében érvényesültek. Primer eredményeim egyértelműen igazolták, hogy nem csupán a sportolás, illetve az aktív, sportos életmód iránti érdeklődés csökkent a Covid-19 utáni időszakban, hanem ez a negatív tendencia az egyes sportágakban esetében is bekövetkezett. Az is kiderült, hogy a koronavírus járvány hatására e változások a sportos életmód követők motivációiban is. Bár a három legfontosabb tényező változatlanul a jó külső és a sport és a fizikai aktivitás szeretet, azonban a Covid-19 hatására felértékelődött az egészségmegőrzés szempontja.56huSportDEACCOVID-19A COVID fiatalok sportolási szokásainak gyakorolt hatásainak vizsgálata, különös tekintettel a Debreceni Egyetem Atlétika Club labdarúgó szakosztályraExamining the effects of COVID on the sporting habits of young people, with particular regard to the football department of the University of Debrecen Athletics ClubDEENK Témalista::Társadalomtudományok