Ficsor, KrisztinaNagy, László2020-04-232020-04-232020-04-23http://hdl.handle.net/2437/284458Az ember társas lény, ebből kifolyólag a társadalmi együttélés különböző szabályok megalkotását és követését feltételezi. A társadalmi rend biztosítása a jogrend feladata, amely a rögzített parancsok és tilalmak betartását szükség esetén akár kényszer útján is garantálja. A kényszer célja a rend fenntartása mellett egyben az is, hogy a társadalom tagjai számára is világossá tegye azon következményeket, amelyek a szabályok megsértéséhez társulnak.A büntetőjogi jogalkotás egyik legfontosabb kérdése, hogy a jogalkotó mely magatartásokat kriminalizálja, vagyis mely cselekményeket nyilvánítja büntetendővé. Ezt a folyamatot számos tényező irányítja, mint például a nemzetközi jogi standardok, illetve az államnak az egyes alapjogokra vonatkozó jogvédelmi kötelezettsége, továbbá a szükségesség és arányosság alkotmányos zsinórmértéke.Dolgozatomban fő szerepet a kár és a sérelem elve fogja kapni. A kár elv szerint az egyén szabadságába az állam csak akkor avatkozhat be, ha ezáltal a további károkozástól óv. Az ilyen esetekben egyértelmű a kár bekövetkezte, ezért indokolt is az intervenció. Léteznek azonban olyan magatartások, amelyek egyértelmű kárt nem okoznak, mégis igazolt lehet a büntetésük. Ilyenkor sérelem éri az embert, ami megnyilvánulhat félelemben, megbotránkozásban, vagy a lelki nyugalom megzavarásában. Az ilyen magatartásoknál vitatottá válhat, hogy a büntetőjog eszközeivel milyen súlyú cselekményeket indokolt büntetni, valamint az, hogy meddig terjedhet a büntetőjog határa.40huBüntetőjogsérelem elvköznyugalom elleni bűncselekményekDEENK Témalista::Társadalomtudományok