Szabó, BernadettNagy, Anita2011-11-172011-11-1720112011-11-17http://hdl.handle.net/2437/118552Diplomadolgozatom megírása kezdetén célul tűztem ki, hogy megismerem a magyarországi ökofalvak működését, illetve, hogy hogyan is jöttek létre ezek a szerveződések, mi is áll működésük pontos céljának hátterében és hogy hogyan is tudják ezeket megvalósítani. Választásom Gömörszőlős ökofalura esett és a kutatásaim során ezt a falut vizsgáltam részletesen. Hogy mélyebb betekintést nyerhessek a falu életébe, személyesen utaztam oda és készítettem egy mélyinterjút az ökofalu polgármesterasszonyával, mely alapján az ökofalu társadalmi- gazdasági jellemzőit és az infrastruktúra berendezkedési kérdéseit is megvizsgáltam. Természetesen először a szakirodalomban végeztem kutatásokat és néhány alapfogalom tisztázásával indítottam ezt a részt. Olyan fogalmakat ismertetek, mint a környezeti szűkösség, a fenntarthatóság fogalma és néhány konferencia eredményére is kitérek a fenntarthatóság fényében. Valamint bemutatásra kerül az ökológiai lábnyom, az ökotermékek és természetesen az ökofalu fogalma is, mivel szélesebb körben tapasztaltam, hogy az emberek nem tudnak ezek létezéséről, ennek függvényében arról sem, mi is a pontos céljuk, miért is hoznak létre hasonló kezdeményezéseket. Végül kitekintést tettem két, külföldön már sikeresen működő ökofalura is, ezeket is bemutatom röviden. A személyes látogatásomra 2011. augusztusában került sor. Kutatásom módszerének azért a mélyinterjút választottam, mert így a kérdőívnél nyert adatoknál mélyebb információk nyerésére volt lehetőségem, illetve azokat a kérdéseket is fel tudtam tenni, amelyek a beszélgetés közben fogalmazódtak meg bennem. Az elsődleges kutatásom után a már meglévő ökofalvakat elemeztem több megközelítésből is, ezután bemutattam, hogyan működnek ezek a funkciók az általam választott Gömörszőlősön. Az adott témakörök végén külön- külön összegeztem az eredményeket, majd végül egy SWOT- analízis, egy probléma- és egy célfa segítségével ismertettem az általam felvázolt esetleges fejlesztési lehetőségeket. Az első terület, amit megvizsgáltam, a földrajzi elhelyezkedés volt. Akadnak olyan ökofalvak, amelyeket gyakorlatilag a semmiből hoztak létre, de az esetek többségében már meglévő falvakról van szó és így indítanak el egy fenntarthatósági programot. Ez történt Gömörszőlős esetében is, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-nyugati részén elhelyezkedő zsáktelepülés. A falu 1906. óta viseli e nevet, de már korábban is ismert volt más névvel.Ezután következett a társadalmi jellemzők bemutatása. Ebben a részben több funkciót is vizsgáltam, mint például a lakossági adatokat, a közösségi és szellemi életet, valamint az oktatást. Összességében elmondható, hogy Gömörszőlős lakossága öregedő tendenciát mutat, kevés a fiatalok aránya a 93 főt számláló településen. Egy ökofalu kialakításánál nem az a cél, hogy sokan lakjanak ott, hiszen ez ellentmondana a fenntarthatóság elvével és a nagy számú lakosság által elveszítené a település a falu jelleget, valamint a bensőségesség hangulatát. Gömörszőlős ökofaluban is nagy figyelmet fordítanak a közösségi és a szellemi életre, tisztelik a hagyományokat és igyekeznek azokat életben tartani. Az oktatást nagymértékben megnehezíti, hogy 1967. óta nem működik tanítási intézmény a faluban, a csekély gyermeklétszám miatt bezárásra kényszerültek. Mint minden működő ökofaluban itt is kiemelten fontos a természet védelme, hiszen ez az ilyen jellegű kezdeményezések mozgatórugója. A következőkben az infrastruktúrát, ezen belül is az energiafelhasználást, a szennyvíz- és hulladékkezelést, illetve az épületeket vizsgáltam. Összességében elmondható, hogy egy ökofaluban az emberek gazdaságosabban élnek. Kisebb a rezsiköltség, hiszen Gömörszőlős esetében is a legtöbben a portákon található jó minőségű kutakból nyernek vizet, de a fűtési költségek is megfeleződnek. Dolgozatom célja volt a gazdasági szektor vizsgálata is. Általánosságként elmondható, hogy a különböző egyéni-, családi vállalkozások egymás tevékenységét kiegészítve jönnek létre az ökofalvakban. Jellemzően a növénytermesztés és az állattenyésztés dominál az ilyen jellegű településeken, így Gömörszőlős esetében is, ahol a falu területén található biokertben jó minőségű zöldségfélék termesztése történik. Végezetül a turisztikai potenciált elemeztem. Az ökofalvakat jellemzően olyan turisták keresik fel, akik a természet közelségét preferálják elsősorban és a mennyiség helyett a minőségre helyezik a hangsúlyt. A Magyarországon található ökofalvak mindegyikében található szálláslehetőség, azonban arra fel kell készülni, hogy ezek kialakításánál nem a fényűzés a fő szempont. Gömörszőlős esetében 20-25 fő elszállásolására van lehetőség, illetve további néhány fő elhelyezésére a falusi vendégfogadóban, amelyet azonban csak ritkán üzemeltetnek. A turisztikai potenciál megfelelő, színes programok várják az érdeklődőket, megteremtve ezzel is a biztos alapot a fejlesztéseknek. Diplomadolgozatom részét képezte egy ökofaluban és egy nem ott élő ember ökológiai lábnyomának összehasonlítása is. Ennek megállapítására egy kérdőívet töltettem ki, mely különböző részterületekre tért ki: lakás, étkezés, közlekedés, beszerzés-vásárlás, hulladék. Az első esetben 2-3 ha lett az eredmény, a második esetben 3-4 hektár az ökológiai lábnyom. Jelentős eltérés volt a két személy közlekedését illetően, illetve a hulladék kezelését illetően is akadtak eltérések, amelyek hozzájárultak az ökológiai lábnyom méretének kialakulásához. Dolgozatom utolsó részében a fejlesztési lehetőségeket vizsgáltam meg. Ezek szemléltetésére készítettem egy SWOT-analízist, valamint egy probléma- és egy célfát. Ezek alapján fogalmaztam meg a következtetéseket és a javaslatokat. Véleményem szerint és a kutatásaim is ezt igazolják, az ökofalvak fejlesztésének vannak korlátai. A fő probléma, hogy hazánkban nincs kifejezetten ökofalvak támogatására irányuló program, a fejlesztéseket pályázati forrásokból lehetne megoldani, azonban ezek megírása és elnyerése nem egyszerű feladat. Az ilyen jellegű kezdeményezések alapvető eszközei az ökológiai berendezések, amelyek beszerzése magas költségekkel jár. Az általam vizsgált településen is szükség lenne több ilyen berendezésre, hisz a házak többségén ezek alig találhatóak meg. Azonban ezek kiépítése időigényes, de mindenekelőtt pénzigényes folyamat. Véleményem szerint, ami Gömörszőlős esetében nagy gondot jelenthet a jövőben az a fokozatosan elöregedő lakosság, hiszen dinamikus fiatalság nélkül, úgy gondolom, nehezebb az elképzelések megvalósítása. Mindenekelőtt az emberek figyelmét kell felhívni az ökofalvak létezésére és arra a hitvallásra, amelyeket ezek a települések magukénak tudhatnak és alkalmaznak. Szembe kell néznünk a tényekkel, miszerint egyes társadalmak fogyasztásai oly mértékben megnövekedtek, hogy azt előbb vagy utóbb a bolygónk már nem lesz képes biztosítani a jövő generációi számára. Azonban úgy gondolom, hogy nem kell feltétlenül egy ökofaluban élnünk ahhoz, hogy vigyázhassunk a környezetünkre, odafigyeljünk az általunk kibocsájtott hulladékra és megpróbáljuk az észszerűség keretei között csökkenteni fogyasztásunkat, illetve energiafelhasználásunkat és egyre inkább alkalmazni az alternatív lehetőségeket. Mindezek azonban elsősorban egyéni szinten dőlnek el, igyekeznünk kell tehát a megfelelő értékrend kialakítására és betartására.67huökofalufenntarthatóságDEENK Témalista::Környezettudományok