2008-11-242008-11-249638712600http://hdl.handle.net/2437/31180A 18-19. századi úri szalonok, vendéglők, kávéházak, rossz hírű lebujok társas életének összetartó szereplője a kártyapakli. Lapjain csatajelenetekben, történelmi személyek arcképében, vagy - reklámfogásként - egy-egy város épületeiben gyönyörködhetnek még a rossz lapjárásra panaszkodók is. Zsíros István pesti kártyafestő (aki 1869-ben az Első Magyar Kártyagyár Rt. egyik alapító tagja) az 1850-es években készítette el - egy korabeli útikönyvként is - olvasható kézzel festett kártyáját, mely a színesedő Pest és Buda (lát)képeivel illusztrálja könyvecskénket. A kártyázás "mívelődéstörténelmi" lapjaiba pedig Rácz Sándor 1895-ben publikált írásán keresztül tekinthetünk be.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00687122bibDEK00687122