Balogh, JuditGyőri, Ágoston2022-01-072022-01-072022-01-07http://hdl.handle.net/2437/327468A dolgozat egy különleges, de kevéssé ismert debreceni bírói fórum felépítését és ítélkezési gyakorlatát mutatja be. A Debreceni Református Kollégiumban a 16. század első felétől egészen a 19. század utolsó harmadáig működött az úgynevezett Iskolai Törvényszék (sedes scholastica), amely a diákokat tanulmányi és erkölcsi kihágásaikért vonta felelősségre. A kutatás során elsődleges forrásként a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában található iskolai törvények, és a törvényszéki ülésekről készült jegyzőkönyvek szolgáltak, ezekhez társultak másodlagos forrásként a különböző kollégiumtörténészek munkái. A kollégiumi ítélkezés érdekességét többek között az adja, hogy az Iskolai Törvényszéken első fokon (Alsó Törvényszék) a diákközösség által megválasztott diáktisztviselők és esküdt diákok ítélkeztek, másodfokon (Felső Törvényszék) pedig a professzori kar. Az értekezés két tanév, az 1835 és 1837 közti időszak ítélkezési gyakorlatát ismerteti, kiemelve, hogy melyek voltak a tipikus szabályszegések és az azokért kiszabott büntetések. A Kollégiumban előforduló fegyelmi ügyeket vizsgálva megállapítható, hogy az Iskolai Törvényszék, illetve Debrecen városának világi bíráskodása egymással összhangban működött. A kutatás során arra kerestem választ, hogy a Kollégium, illetve a város igazságszolgáltatási fórumai közt lehetett-e, illetve volt-e személyi átfedés, vagy egyenesen kötelezően kellett-e annak lennie. Az előbbi kérdésre válaszolva az értekezésben kifejtem, hogy az Iskolai Törvényszék és a város világi vezetői közti viszonyban egyensúly figyelhető meg az ítélkezés tekintetében, ugyanis a város vezetői – az Iskolai Törvényszéken esetenként képviseltetve magukat ¬– beleszólást követeltek ugyan maguknak az ügyek elbírálásába, azonban a Kollégium ítélkezési autonómiáját a lehető legszélesebb körben érvényesülni hagyták.42hukollégiumDebreceniskolai törvényszékDEENK Témalista::Jogtudomány