Kiss, TiborKozma, Tünde2024-07-232024-07-232024-05-09https://hdl.handle.net/2437/376711A szakdolgozat a Földforgalmi törvény megalkotása céljának, a földtulajdonszerzés alanyi és tárgyi korlátainak, az elővásárlási jog rendszerének, a szerzés adásvétel útján történő megszerzésének követelményeinek, valamint a hatósági jóváhagyás folyamatának bemutatására terjed ki. A Földforgalmi törvény számos új elemet vezetett be, amelyek a földforgalom korlátozása közvetlen eszközeit jelentik. A hatósági engedélyezési rendszer, amelynek lényege, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása nélkül a szerződés alapján nem lehet ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teljesíteni. A földforgalmi szabályozás másik új eleme a helyi földbizottság állásfoglalása, amelynek szerepe a föld tulajdonjoga megszerzésére irányuló adásvételi szerződések véleményezésében áll. A földforgalom korlátozása azonban nemcsak közjogi eszközökkel történik, hanem erőteljesen támaszkodik a magánjogi jogintézményekre is, mint az elővásárlási jog. Az elővásárlási jog rendszere lehetővé teszi, hogy a föld tulajdonjogát olyan személyi körök szerezzék meg, akiket az agrár- és földbirtokpolitika célkitűzései preferálnak. A földforgalmi szabályozás középpontjában a földműves áll, főszabályként az a belföldi vagy tagállami természetes személy szerezhet földtulajdont, aki élethivatásszerűen kötődik a mezőgazdasági tevékenységhez. A földforgalom korlátozás közvetett eszközei, az elővásárlási jog és a hatósági jóváhagyás elősegítik azt, hogy az a személyi kör szerezhessen napjainkban Magyarországon földtulajdont, amelyik rendelkezik megfelelő szakképzettséggel és képes a mezőgazdasági tevékenység végzésére és folytatására.41hutermőföldtulajdonszerzési korlátokelővásárlási jogadásvételi szerződéshatósági jóváhagyásJogtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.