Tóth, Andrea NoémiSzabó, László Máté2024-07-232024-07-232024-05-28https://hdl.handle.net/2437/376716A kutya az ember legjobb barátja. Ezt a mondást mindenki ismeri, ugyanis a kutyák hűségesek azon gazdájukhoz, akik törődnek velük. Azonban ez a lojális viszony nem csak hétköznapi szituációkban értendő. Az ember hamar felismerte, hogy a kutya nem csak a mindennapi életviszonyokban lehet hűséges partner, hanem fejlett érzékszerveinek - jelen szakdolgozat témáját tekintve a szaglásának - köszönhetően komplexebb feladatok ellátására is bevethető, így például nyomozás során a bűncselekmények elkövetőinek azonosítására. Az emberi történelem során e felismerést követve egyre szélesebb körben kezdték a kutyákat alkalmazni a különböző államok rendvédelmi szervei hivatásos szolgálati feladatok, így például szagazonosítási feladatok ellátására. Így történt ez Magyarországon is az 1900-as évek végétől kezdődően. Napjainkra a bűncselekmények elkövetőinek szagazonosító kutya igénybe vételével történő azonosításának részletes szabályozása lett kiépítve a jogalkotó által. A szakdolgozatom célja, hogy bemutassam e tudományág hazai jogi szabályozását, kitérve egy olyan jogeset bemutatására is, ahol a szolgálati kutyával történő szagazonosítás eredményeként került sor az elkövetők felelősségre vonására. Mindemellett ismertetem a szolgálati kutyák eljárása során bekövetkezett téves azonosítást néhány híres magyar jogeseten keresztül, továbbá szemléltetem a szolgálati kutya alkalmazása helyetti alternatív szagazonosítási eljárásokat.38huodorológiaszagazonosításkutyaJogtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.