2008-11-252008-11-259639603333http://hdl.handle.net/2437/32707Líránkban, száz évvel ezelőtt, Ady Endre nyitott új mezőt, új verseiben addig kimondatlan érzésekről, vágyakról, kínokról, gyönyörökről szólt, a vad, tépett, kegyetlen és tisztító érzéki szerelemről, a minden percben új, félelmes életről, a halállal eljegyzett ember felfokozott mámoráról, a mindenre sóvár életörömről. S a szertelen koraiak után rögös-súlyos mondatokban, meg-meghőkölve előreziháló, komor pompájú kései versei! Azóta is milyen félelmesen időszerűek sötéten lobogó víziói! Hihetetlen mi mindent tudott, halálon innen, életen túl, országról, világról, emberi sorsunkról, nyomorúságunkról, nagyszerűségünkről.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00694200bibDEK00694200