Hüse, LajosHuszti, ÉvaTakács, Péter2024-07-302024-07-302016-12-31Metszetek, Évf. 5 szám 4 (2016) , 80-108https://hdl.handle.net/2437/378273The paper studies how negative life events affect risk behaviour of children and young people. Calculations on the database of the ‘Hungarian youth 2012’ research suggest that negative life events are strong predictors of different types of risk behaviour like alcohol, drug abuse and suicide. According to the data people who have experienced several and more serious negative life events, more likely refuse and turn away from the norms of the adult society than those whose life proves to be less stressful. To place these results into child protection context, the study calls attention to the fact that the Hungarian child protection system does not treat each group in the fragmented society equally, although, on the basis of the incidence of threat it should. Another important message of this paper is to highlight that in addition to scientific values large-scale sociological research studies have professional and practical values as well. To support it, from the questions of the well-known Holmes-Rahe scale the authors re-developed an exploration scale (Reduced Life Events Scale). The application of the Reduced Life Event Scale (or the original Holmes-Rahe scale) allows experts to focus more on the studied issues in the process of planning services, prevention and case work. The tool might propose solutions to use the insufficient resources in a more targeted way.A tanulmány a gyermekeket és fiatalokat érő negatív életesemények rizikómagatartására gyakorolt hatását vizsgálja. A „Magyar ifjúság 2012” kutatás adatbázisán végzett számítások arra utalnak, hogy a negatív életesemények erős prediktorai a legkülönfélébb kockázati magatartásoknak, mint az alkohol- és drogfogyasztás, vagy az öngyilkosság. Az adatok arra utalnak, hogy azok, akik több és súlyosabb negatív életeseményt éltek át, nagyobb valószínűséggel térnek el a felnőtt társadalom által közvetített normáktól, mint azok, akiknek az élettörténete kevésbé megterhelő. Ezeket az eredményeket gyermekvédelmi kontextusba helyezve a tanulmány egyszerre hívja fel a figyelmet arra, hogy a hazai gyermekvédelem nem foglalkozik egyenlő mértékben a tagolt társadalom minden csoportjával – holott a veszélyeztetettség előfordulási gyakorisága alapján kellene –, valamint arra, hogy a nagymintás szociológiai kutatások tudományos értékükön túl szakmai, gyakorlati értéket is hordoznak. Ennek alátámasztására a jól ismert Holmes–Rahe-skála kérdéseiből a szerzők újraalkottak egy explorációs eszközt (Redukált Életesemények Skála, RÉS). A Redukált Életesemény Skála (vagy akár az eredeti Holmes–Rahe-rendszer) alkalmazása lehetőséget ad a szakember számára, hogy nagyobb figyelmet fordíthasson a vizsgált kérdésekre a szolgáltatástervezés, a prevenció és az esetkezelés során. A mérőeszköz kulcsot adhat a szűkös erőforrások célzottabb felhasználására.application/pdffiataloknegatív életeseményekrizikómagatartásiskolai szociális munkayouthnegative life eventsrisk behaviourschool social workgyermekvédelem pereménfolyóiratcikkOpen AccessMetszetekhttps://doi.org/10.18392/METSZ/2016/4/5Metszetek45Metszetek2063-6415