Egedy, Gergely2026-01-152026-01-152025-06-01METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat, Évf. 14 szám 1 (2025) , 60-78https://hdl.handle.net/2437/402752The study examines the concept of the political elite of János Asbóth, the first major theorist of the Hungarian conservative thought. In line with the tradition of European conservatism, Asbóth assumed that the ‚historical’ ruling class, the landowning nobility, had to maintain its former dominant position after the Compromise of 1867, even in the context of rapidly strengthening capitalism. In his view, only this class had historical roots. The paper also points out that while in the 1870s and 1880s Asbóth saw the ‚gentry’ as the key players, by the turn of the century he turned his attention toward the landed aristocracy as the major conservative force. His historicist-defensive conservatism sharply rejected a focus on free competition, but also radical agrarian socialist aspirations. This work aims to contribute to a more nuanced understanding of the development of Hungarian conservative thought.A tanulmány a magyar konzervatív gondolkodás első jelentős teoretikusának, Asbóth Jánosnak a politikai elittel kapcsolatos felfogását vizsgálja. Az európai konzervativizmus hagyományaival összhangban Asbóth abból indult ki, hogy a „történelmi” uralkodó osztálynak, a földbirtokos nemességnek az 1867-es kiegyezés után, a gyorsan erősödő kapitalizmus körülményei közepette is meg kell őriznie korábbi irányító pozícióját. Szerinte ugyanis kizárólag ez a réteg rendelkezett történelmi gyökerekkel. A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy míg az 1870-es és 1880-as években Asbóth a „gentrynek” szánta a kulcsszerepet, a századfordulóra már a nagybirtokos arisztokrácia melletti kiállást tartotta a legfontosabbnak. Historizáló-defenzív konzervativizmusa élesen elutasította a szabad verseny középpontba állítását, de a radikális agrárszocialista törekvéseket is. A munka a magyar konzervatív gondolkodás kialakulásának árnyaltabb megértéséhez kíván hozzájárulni.application/pdffolyóiratcikkOpen AccessMETSZETEK Társadalomtudományi Folyóirathttps://doi.org/10.18392/metsz/2025/1/3METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat114METSZETEK2063-6415