Bíró, KláraDr. Ács, Pongrác2024-06-122024-06-122024-04-18https://hdl.handle.net/2437/372563Jelen egészséggazdasági kutatás a fizikai inaktivitásnak köszönhető egészségügyi terhek számszerűsítésével foglalkozik a legfrissebb OEP/NEAK adatbázisok segítségével, a változások a megjelenítésével. A COVID-19 világjárványt követően először a hazai konvergencia régiókban számszerűsítve a fizikai inaktivitásnak köszönhető nemzetgazdasági terheket. A kutatás során a nemzetközileg PAR index segítségével modellszámítások törtétek a fizikai aktivitással bizonyítottan szoros kapcsolatban álló betegségtípusok és szövődményeik vonatkozásában, felhasználva a 2022-es NEAK és EUROBAROMETER szekunder adatbázisokat és 2018-as konvergencia régiók értékeit a változások nyomonkövetésére. Jelen kutatás során bizonyítást nyert, a konvergencia régiókban a fizikailag inaktív társadalom aránya tovább növekedett, illetve fizikai inaktivitással összefüggésben lévő betegségtípusok tekintetében a betegségterhek szintén emelkedtek éves szinten 28,5 Mrd forinttal. A PAR mutatószám alapján a betegségterhek 27%-a volt betudható a fizikai inaktivitásnak (72,2 Mrd forint), leginkább szív és érrendszeri betegségek, illetve a depresszió és szövődményeikben, feltételezhetően a COVID-19-es világjárvány befolyására. A modellszámítások alapján a konvergencia régiókban a fizikai inaktivitással szoros kapcsolatban lévő betegségteher és szövődményei esetében éves közel 6,9 Mrd forint nemzetgazdasági megtakarítás feltételezhető a fizikai inaktivitás 10%-kos csökkentésével. Eredményeink alapján, esetleges újabb pandémia alkalmával a fizikai aktivitás protektív hatásának közegészségügyi előnyöket biztosító, gyakorlati realizálása javasolt.58huegészség-gazdaságtan, fizikai inaktivitás, konvergencia régió, COVID-19, Eurobarometer, betegségteherKözgazdaságtudomány::GazdaságelemzésOrvostudomány::NépegészségügyHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.