Tornai, IstvánAgócs, Anett2020-02-212020-02-212019-05-14http://hdl.handle.net/2437/281096Diplomamunkám irodalmi összefoglaló a portalis hypertensio következtében létrejövő felső tápcsatornai varixvérzés kialakulásáról, annak tüneteiről, diagnosztizálásáról és kezelési lehetőségeiről. Célom, hogy felhívjam a figyelmet erre a manapság egyre gyakrabban előforduló súlyos szövődményre, kezelési lehetőségeire illetve a prevencióra. A portalis hypertonia a vena portae rendszerében tartósan emelkedett nyomást jelenti. Magyarországon a portalis hypertonia leggyakoribb oka a hosszantartó alkohol fogyasztás következményeként kialakult májcirrhosis. A májelégtelenség és az ennek következtében létrejött portalis hypertonia tünetei a kialakult szövődmények függvényében igen változatosak lehetnek. A leggyakoribb és egyik legsúlyosabb szövődmény a nyelőcső és a gyomor varixok kialakulása és vérzése. Mivel a varixruptura esélye megfelelő kezeléssel csökkenthető, így kiemelten fontos korán felismerni a varixok jelenlétét. Ennek egyik legfontosabb diagnosztikus eszköze az endoscopos vizsgálat, mellyel nemcsak a varixok nagysága, az aktív vagy megelőző vérzés nyomai, de a fokozott vérzésveszéllyel járó „cherry red spot”-ok is kimutathatóak. Ezek mellett vannak még egyéb non invazív és invazív diagnosztikus beavatkozások is. A pontos diagnózis tudatában lehetőségünk van megkezdeni a megfelelő terápiát, mellyel a betegség további progresszióját igyekszünk megelőzni. A kezelés kapcsán beszélhetünk azonnali kezelésről, melynek célja a vérzés megállítása, hosszú távú kezelésről, mely az újravérzés megelőzősére szolgál, illetve a varixvérzés prevenciójára irányuló terápiás eljárásokról. A májelégtelenség kialakulása után a májtranszplantáció az egyetlen olyan terápiás lehetőség, mellyel hatékonyan kezelhető nemcsak maga a portalis hypertensio, hanem ennek szövődményei is.42huportalis hypertonianyelőcső varixgasztrikus varixvarixvérzésDEENK Témalista::Orvostudomány