Apáti, FerencTordai, Georgina2015-01-062015-01-062014-11-28http://hdl.handle.net/2437/203085A világ növénytermesztése jelentős változáson ment át az elmúlt évtizedek során. Ezt a változást az a biológiai, kémiai, agronómiai, technikai és technológiai forradalom tette lehetővé, amely az 1800-as évek közepén kezdődött és az elmúlt fél évszázadban dinamikusan bontakozott ki a legfejlettebb észak-amerikai és nyugat-európai államokban. A mezőgazdasági bruttó kibocsátás volumene az elmúlt években – elsősorban a szántóföldi árunövények hozamától függően – jelentősen ingadozott. Az aszály, illetve a rendkívüli csapadékmennyiség miatt jelentős visszaesések történtek, a növénytermesztés nagy súlya miatt ez az éves teljesítményt számottevően befolyásolja. A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2013-ban 2265 milliárd forint volt az előzetes adatok szerint, ezzel az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásához 1,9%-kal járultunk hozzá 2013-ban. A mezőgazdaság GDP-jén belül a növénytermesztési és kertészeti termékek 58,9% (ezen belül a gabonafélék 28,8%; az ipari növények 11%), az élő állatok és állati termék 34% (ezen belül a sertés 9,3%), míg a szolgáltatások és másodlagos tevékenységek 7,2%-kal részesednek. Mind a szántóföldi növénytermesztés, mind a sertéstartás hazánk mezőgazdaságának egyik kiemelten jelentős ágazata. Magyarországnak elemi érdeke fenntartani egy olyan gazdaságot, amely alkalmas a kedvező mezőgazdasági adottságok kihasználására (SZŰCS, 2007). Ezen két ágazat ökológiai háttere adott, jellemzően kisüzemi termelést folytatván. Ez sok esetben gazdaságtalan termelést eredményez, hiszen a kisebb területeken fajlagosan nagyobb költséggel lehet termelni. Jellemző még a magyar sertéstartásra, hogy míg a nagy állattartatási és -tenyésztési volumennel rendelkező országok (Dánia, Hollandia, Németország, stb.) igyekeznek „egy kézben tartani” a takarmánygyártást, és -forgalmazást, az állatkereskedelemet és az elsődleges húsfeldolgozást, addig hazánkban ez a folyamat megreked az első szintek valamelyikén. Márpedig a tulajdonosi elkülönültségből adódó jövedelemigényeket az állattenyésztési vertikum nem képes harmonikusan kielégíteni. A vertikum szereplői csak egymás rovására képesek az elvárható jövedelem realizálására, ami jelentős versenyképességi hátrányt jelent a példaképpen említett országokkal szemben. A sertéstartók jelentős része kiszolgáltatott helyzetben a van termőföld hiánya, illetve a termelés során keletkezett hígtrágya elhelyezése miatt. Ezen tételek ugyanakkor az üzem működőképességét jelentősen befolyásolni képesek. Dolgozatomban többek között ezért vállalkoztam ezen két vertikum jövedelmezőségének megvizsgálására és összehasonlítására. Munkám során megbizonyosodtam arról, hogy a kisüzemi sertéstartás jövedelmezősége valóban csekély, ellenben a növénytermesztés, optimális feltételek mellett, jó minőségű talajon, az erősen ingadozó terményárak ellenére is nagyobb jövedelmezőséget mutat.74huNevezd meg! - Ne változtasd! 2.5 Magyarországnövénytermesztéssertéshizlalásjövedelmezőségköltség-haszon elemzésDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány