Karcagi-Kováts, AndreaKarcub, János Márk2025-06-262025-06-262025-05-02https://hdl.handle.net/2437/394672Manapság egyre nagyobb figyelmet kap a jól-lét vizsgálata. Korábban a gazdasági növekedést tükröző GDP mutatószámból arra következtettek, hogyha nő a gazdaság abban az esetben nő a jól-lét is. Ez már korábban is megállapítást nyert, hogy szükséges más indikátorokat is figyelembe venni ha a jól-létet szeretnénk megtudni. A diplomamunkámban a GDP arányos egészségügyi kiadás és a jól-lét kapcsolatát vizsgálom. Figyelembe vettem a szakirodalmi részben, hogy milyen jól-lét mérési eszközök léteznek, milyen széles kört lefedhet egy-egy jól-léti mutató. Érintettem még a GDP mutatót és azt, hogy sokszor akár a jól-létet is ehhez köthetjük. A kutatásomban megnéztem 13 ország GDP arányos egészségügyi kiadását és a jól-lét mutatószámait, amelyeket összevetettem. Ezen számok alapján képet kaphatok arról, hogy a nagyobb egészségügyi kiadást követi-e vajon a magasabb jól-léti index.63huGDPjól-létegészségegészségügyi kiadásszubjektív jól-létKözgazdaságtudomány::GazdaságelemzésHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.