Horváth, RolandTajthi, Bence2014-05-052014-05-052014-05-052014-05-05http://hdl.handle.net/2437/191164Kutatásaink során az urbanizáció növényzetlakó pókokra gyakorolt hatását vizsgáltuk a debreceni Nagyerdő területén. A mintavételezés 2011-ben négyhetente, fűhálózással történt. Az egy éves vizsgálat során 97 faj 7984 egyedét sikerült begyűjteni. Eredményeink azt mutatták, hogy a városon kívüli területen szignifikánsan magasabb volt a mintánkénti átlagos fajszám, mint a városszéli és a városi területeken, alátámasztva ezzel a növekvő zavarási hipotézist. A mátrix faj és az opportunista faj hipotézist sem sikerült megerősíteni, mivel a nyílt élőhelyhez kötődő fajok száma az erdei és a városi területeken hasonló volt, a generalista fajokat pedig legnagyobb számban az erdei mintavételi terültekről gyűjtöttük. Az élőhely specialista faj hipotézist, és a zavarásra érzékeny fajok hipotézisét miszerint a zavarás következtében az erdei specialista, és zavarásra érzékeny fajok száma csökken az zavart városi területek felé haladva sikerült megerősíteni. Az erdei fajok a legkevésbé zavart erdei élőhelyre voltak jellemzőek. A szárazságkedvelő fajok hipotézise és a fénykedvelő fajok hipotézise teljesült. A hálószövő és a növényzeten vadászó fajok szoros korrelációt mutattak a növényzet magasságának változásával, ezért a hálószövő fajok hipotézisét sikerült alátámasztanunk. Eredményeink azt mutatják, hogy a teljes diverzitás nem megfelelő indikátora a zavarásnak, ezért szükséges az eltérő élőhelyi kötődésű fajokat külön elemezni, hogy megbízhatóbb képet kaphassunk az urbanizáció hatásairól.32huvárosiasodásAraneaefűhálóDEENK Témalista::Biológiai tudományok::ÖkológiaDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Természetvédelem