Bitskey, IstvánBitskey, IstvánGörömbei, András2010-12-292010-12-291996963 472 112 51217-0380http://hdl.handle.net/2437/101313A reneszánsz és barokk korszak magyarországi irodalom- és művelődéstörténetének egyes kérdéseit, egymással szoros összefüggést mutató jelenségeit tárgyalják e könyv fejezetei. A szerző szándéka szerint három évszázad (1450-1750) meghatározó irányzatairól, jellegzetes eszmeáramlatairól és írói alkotásairól esik itt szó, olyanokról, amelyek máig ható tanulságokat kínálnak. Mit jelentett Magyarország számára Mátyás király udvarának reneszánsz kultúrája? Mennyi része volt ennek kiformálódásában a hazai hagyománynak, s mennyi az európai mintának? Miért verhetett gyökeret oly rövid idő alatt a reformáció a Kárpát-medencében? A hagyomány vagy az újítás nyomta-e rá bélyegét markánsabban Balassi Bálint költészetére? Mit mondott erről egy évszázad magyar líratörténeti kutatása? Hogyan alakult a Balassi utáni korszak költészete? Prózája? Hitvitázó irodalma? Milyen alkotásokat tekinthetünk emlékiratoknak, s milyen típusai vannak? Mi az eszmetörténeti háttere a barokk kori magyar memoárirodalom felvirágzásának? A régiség mely értékei asszimilálódtak leginkább a hazai közgondolkodásba, a hagyomány mely rétegeihez tudtak kapcsolódni újabb irodalmunk egyes alkotásai? Ilyenféle kérdésekre keresik a válaszokat a kötet tanulmányai, amelyek természetszerűen kapcsolódnak mind egymáshoz, mind pedig a szerző korábbi könyveihez (Hitviták tüzében, Bp. 197'8;Humanista erudíció és barokk világkép, Bp. 1979; Magyar emlékírók, Bp. 1982; így élt Bethlen Gábor, Bp. 1984; Pázmány Péter, Bp. 1986.).„ELÖLJÁRÓ LEVÉL", 7-8. „Az ország meg annak lakosai hasznára" (Mátyás király emlékezete) 9-15. Tradíció és reprezentáció (Humanista szerzők Mátyás király udvari ünnepségeiről), 16-26. Janus Pannonius béke-epigrammái, 27-33. A magyarországi reformáció kialakulása és fejlődési irányai, 34-46. Luther és a magyar művelődés, 47-54. Heltai Gáspár, a fabulaíró, 55-67. „Az magyari nyelvnek dicsősége" (Balassi-értelmezések, 1899-1994), 68-84. Egy Rimay-vers világa, 85-96. Pöngését koboznak, 97-109. Bethlen Gábor és a magyar művelődés, 110-116. Katolikus megújulás és barokk műveltség, 117-133. Stílusváltás Nyéki Vörös Mátyás költészetében, 134-147. Lépes Bálint és az olasz „Seicento" stílus, 148-160. Pázmány grazi vitairatai, 161-178. Pázmány Péter Korán-cáfolata, 179-194. Bethlen, Pázmány és a Káldi-biblia, 195-203. Esterházy Miklós, a hitvitázó nádor, 204-218. Válságkép és reformprogram Comenius tervezetében, 219-224. História, emlékirat, önvallomás, 225-261. Mikes Kelemen és a magyar emlékírók, 262-268. Irodalmunk Szent István-ábrázolásai, 269-276. Bocskai István alakja a magyar irodalomban, 277-287. Modern regény a régi Erdélyről, 288-291. Régi irodalom - modern zene (Kodály művészetének irodalmi gyökerei), 292-300. JEGYZETEK, 301-328. NÉVMUTATÓ, 329-340.huirodalomtörténetművelődéstörténetreneszánszbarokkBook340 oldal