Kardos, SándorBéres, Zsuzsanna2008-04-182008-04-1820082008-04-18http://hdl.handle.net/2437/3963A büntetőjogi mediáció lehetővé teszi, hogy a bírósági eljárás mellőzésével - meghatározott bűncselekmények elkövetése esetén – a sértett és az elkövető egy közvetítő személy vezetésével rendezhessék vitájukat. A közvetítői eljárás egy sértett-központú eljárás, a sértett nem egy mellékszereplő, aki ki van szolgáltatva az igazságszolgáltatás meghurcolásának, hanem ezen eljárás során elmondhatja, hogy mi történt vele, mit élt át, ezt hogy viselte a környezete, továbbá megtudhatja, hogy az elkövető miért is tette, amit tett. Mi vezérelte, mit érzett, mi játszódott le benne a cselekmény elkövetése óta. Lehetősége van szembesülnie tette következményével, és ami a legfőbb, bocsánatot kérhet. Ezután a sértett elmondhatja, hogy milyen jóvátételre – anyagi és nem anyagi - gondolt, amivel a kárát kompenzálhatná a terhelt, amit a terhelt vagy elfogad, és az eljárás a reparáció teljesítésével befejeződik a bírói eljárás mellőzéséve, vagy nem fogadja el, és az ügy visszakerül az ügyészhez és folytatódik a rendes bírósági úton. Dolgozatomban foglalkozok a mediáció kialakulásával, az alkalmazásának körével, magával az eljárással, a felekkel, különösen a közvetítő személyével, és a reparációval.7351249 bytes450026 bytesapplication/pdfapplication/pdfhumediációközvetítői eljáráskárjóvátételreparációmediátorMediáció a büntetőeljárásbanDEENK Témalista::Jogtudomány