Fehér, AndrásSzakály, Zoltán2021-06-302021-06-302018-07-09Tejgazdaság - Hungarian Dairy Journal, Évf. 75 szám 1 (2018): Tejgazdaság , 55-651219-3224https://hdl.handle.net/2437/319858The online appearance of the local milk processing micro-, small and medium-sized enterprises is rather bare (e.g.: official website, social media site), so they are not really able to maintain the online information collecting and shopping demands of the Hungarian digital food-consumers. Without this active participation, consumers cannot be involved in the company processes, in spite of the fact that food related search for information and the eventual shopping are key elements in the willingness to turn consumers’ lifestyle towards a healthier way.  We used primary and secondary marketing research methods. During the secondary data and information collection, we collected and arranged already available data. During our primary data collection we carried out a quantitative research which was based on the analysis of our secondary data collection. We made our company observation project, where we analysed the online appearance of the members in the local milk industry with the help of an observation sheet, based on the database of NÉBIH (National Food Chain Safety Office). The members of the dairy industry (88 companies) were filtered for factory types and processed species. Fifty-nine per cent of the milk processors provide a personal online platform for the users. A third of the related milk processors have Facebook account. In the examined sector, every second company refreshes its timeline, or adds new entries less often than monthly, which is an extremely low tendency. Based on the results, we can say that these processing companies have exclusively Facebook accounts within the different types of social media, and they are quite passive. With the previous observation, we took into consideration the methods and tools given to the examined companies in order to judge the involvement of the consumers in the company processes. The rate of this involvement was observed on a Likert 1 to 5 scale and the obtained results were disappointing and regrettable. The value was 1.93 in the case of milk processors with a website and/or Facebook account. The results strengthen our assumption that the local companies in the related sector are not eager at all, or only at a minimum rate to involve consumers in the company processes.Mindenekelőtt megállapítható, hogy a kutatásunkat megelőzően még nem állt rendelkezésre olyan széles körű megfigyelés, amely felmérte volna a hazai élelmiszeripar valamely szektorának online tevékenységét. A megfigyelés alkalmával a NÉBIH engedélyezett feldolgozó üzemmel rendelkező 88 tejfeldolgozó vállalata képezte a vizsgálat alanyait. A hivatalos weboldalak vizsgálatakor kiderült, hogy körülbelül minden második feldolgozónak van ilyen típusú online elérhetősége, amely párhuzamba állítható a hivatalos KSH statisztikákkal. A vállalkozások méretkategóriája egyértelműen hatással van a honlapok üzemeltetésére és azok frissítési gyakoriságára. Ennek oka, hogy a nagy és közepes méretű vállalkozásoknál sokkal magasabb arányban találtunk hivatalos honlap elérhetőséget, amelyeket viszonylag gyakran frissítenek is. A mikrovállalkozásoknál viszont ezzel éppen ellentétes tendencia érvényesül. Megállapítást nyert az is, hogy körülbelül minden ötödik tejfeldolgozó (23,1%) biztosít személyre szabható bejelentkezési felületet a felhasználói számára. Az elemzésbe vont tejfeldolgozók csupán harmada rendelkezik saját Facebook oldallal, közülük minden második vállalkozás ritkábban, mint havonta frissíti a hírfolyamát és tölt fel valamilyen új bejegyzést. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a közösségi médiában szinte kizárólag a Facebook-on találhatók meg tejfeldolgozó vállalkozások, azonban ezen a platformon is viszonylag alacsony arányban és meglehetőségen passzívan vannak jelen. Blog és Youtube csatornás elérhetőséggel a vizsgált szereplők kevesebb, mint 5%-a rendelkezik. A weboldalak interaktivitásának jellegét egy 1-től 5-ig terjedő Likert-skálán elemeztük, amelynek során különösen alacsony, közel 2-es pontértéket kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a felhasználóknak csak minimális lehetőségük van a véleménynyilvánításra, amelyet leginkább e-mail küldésével tehetnek meg. Ennek alapján előzetes feltételezésünk beigazolódott, vagyis a vizsgált vállalkozások kevésbé aknázzák ki az online marketing nyújtotta lehetőségeket és minimálisan adnak lehetőséget a fogyasztóik vállalati folyamatokba történő integrálására az interneten keresztül. Ezek a tendenciák mind azt bizonyítják, hogy nagyon komoly előrelépésre van szüksége a tejfeldolgozó ipar vállalkozásainak az online megjelenés fejlesztése területén. A szektor számára előrelépést jelenthetne, ha előadások és tréningek segítségével a tejfeldolgozók képviselőit megismertetnénk az online marketing nyújtotta lehetőségekkel (pl. honlap-fejlesztés, közösségi média lehetőségek és hirdetési megoldások). Előnyös lenne ezeket az ismeretterjesztő alkalmakat kormányzati, illetve közösségi kezdeményezés segítségével megszervezni, amelynek során a Kamarák, illetve a Tej Terméktanács koordinálásával olyan szakembereket kellene felkérni előadónak, akik megfelelő módon tudatosítanák az online jelenlét fontosságát. A kutatás további folytatására vonatkozóan a következő javaslatainkat tartjuk relevánsnak. Szakértői mélyinterjúk segítségével vizsgálni kellene, hogy a vállalkozások vezetői és marketingért felelős munkatársai (ha van ilyen személy a cégen belül) milyen preferenciákat társítanak az online marketing alkalmazásához. A megfigyelésünk során kialakított adatbázis aktualizálását követően a vállalkozások méretére (mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozás), valamint régióra lehetne szűkíteni a megkérdezettek körét, így országos szinten teljes képet kaphatnánk a tejfeldolgozó vállalkozásokról. Ezt követően a vállalkozások méretkategóriájának függvényében az online marketing alkalmazása szempontjából pozitív példákat kellene kiválasztani (Jó gyakorlat). A kutatás folytatásaként, a vállalati szektorhoz hasonlóan, fontos lenne elemezni a hazai közösségi agrármarketing szektor online magatartását is, ami tovább javítaná a hazai élelmiszer-gazdaság szereplőinek piacorientációját.application/pdfhazaitejszektoronline marketingdomesticdairy sectoronline marketingfolyóiratcikkOpen Accesshttps://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol75iss1pp55-65Tejgazdaság - Hungarian Dairy Journal175TG2631-1399