Nagy, AttilaBattyányi, Bernadett2010-05-272010-05-2720102010-05-27http://hdl.handle.net/2437/96798Munkánk során Gyöngyösorosziból származó, magas nehézfémtartalmú meddő fitotoxikus hatását vizsgáltuk. A vizsgált meddő egy felhagyott Pb-Zn bánya flotációs iszap tározójából származik. A meddőn elvégzett vizsgálatok eredményeként kijelenthető, hogy talajtulajdonságai kedvezőtlenek környezetvédelmi és növénytermesztési szempontból is. A kedvezőtlen tulajdonságok javítása érdekében ételkomposzttal és fermentált hígtrágyával különböző koncentrációkban hígítottuk. Az ételkomposzt emberi táplálkozásból származó ételhulladékból készült nyitott prizmás komposztálás során. A fermentált hígtrágya a nyírbátori székhelyű Bátor Trade Kft. Biogáz üzeméből származik. Ezzel az eljárással ártalmatlanítják a cég állati eredetű veszélyes hulladékait, melyet azután szántóföldjeikre juttatják tápanyag utánpótlás gyanánt. Kutatásaink során a bányameddő fitotoxikológiai hatását fejes salátára (Lactuca sativa), olajretekre (Raphanus sativus L. var. oleiformis) és fűkeverékre (50% angolperje, 50% vörös csenkesz) vonatkoztatva vizsgáltuk. Azt az optimális adalékanyag koncentrációt kerestük, melyben sikeresen végrehajtható a fitoremediáció. Ezáltal megakadályozható, hogy a szennyezett talajokból a nehézfémek a talajvízbe vagy a levegőbe jussanak.43hufitostabilizációbányameddőtalajremediációcsíratesztDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Víz- és környezetgazdálkodásno_restriction