Barta, RóbertSípos, Nikoletta2025-11-162025-11-162025https://hdl.handle.net/2437/398764A disszertáció a két világháború közötti budapesti női bűnözés társadalomtörténeti vizsgálatát nyújtja különböző történettudományi módszerek ötvözésével. A korszak gazdasági válságai, a társadalmi szerkezet átalakulása és a női szerepek változása új mintázatokat eredményezett a női bűnelkövetésben, melyek értelmezése a jogi kereteken túl a társadalmi, gazdasági és kulturális összefüggések figyelembevételét igényli. A kutatás kiemelt célja a női elkövetők társadalmi hátterének feltárása, a korabeli statisztikai kimutatások elemzése, valamint a kortárs tudományos és sajtódiskurzusok vizsgálata volt. A dolgozat hangsúlyozza, hogy a női bűnözés tendenciáiban is az első világháború jelentős fordulópontot jelentett. A férfiak távolléte és a nők új gazdasági-szociális szerepvállalása növelte a kriminalitásukat, amit a kortárs kutatók és a hivatalos statisztikák is rögzítettek. A kutatás során végzett kvantitatív elemzések rámutatnak arra, hogy a női bűnözés struktúrája főként mikroszintű, vagyoni, családon belüli interperszonális cselekményekhez kötődött, míg a fizikai erőszakot igénylő bűntettek inkább alulreprezentáltságot tükröznek. Gyakori volt például a lopás, a gyermekölés, a magzatelhajtás, illetve a kerítés, amelyek közül többet is tipikus „női bűncselekményként” azonosítottak a kortársak. A Bécs, Berlin és Budapest esetében elvégzett nemzetközi komparatív vizsgálat is szintén a nemi sztereotípiák társadalmi beágyazottságát támasztja alá. A dolgozathoz felhasznált szakmai és sajtóforrások egyaránt hangsúlyozták az erkölcsi normák átalakulását, a szexualitás és érzelmi labilitás szerepét, ebből következően pedig gyakran a szenvedélyes, manipulálható, férfiakhoz kötődő női elkövető képét közvetítették. A médiában a női bűnözés a háború társadalmi következményeinek morális olvasataként jelent meg, miközben a szenzációhajhász tudósítások erősítették a közvélemény elvárásait az igazságszolgáltatással szemben. A dolgozatban bemutatott esettanulmányok feltárják, hogy a női bűnelkövetők megítélése nem csupán jogi szempontok mentén alakult, hanem szorosan összekapcsolódott a korszak társadalmi és kulturális normarendszerével is. Az értekezés fő következtetése, hogy a női bűnözés történeti vizsgálata csak interdiszciplináris megközelítéssel érthető meg teljes mélységében. Az igazságszolgáltatás és a média jelentős szerepet játszottak a női elkövetőkről kialakult kép formálásában, amely sokszor megerősítette az előítéleteket és a nemi sztereotípiákat. Végezetül pedig a kutatás eredményei új irányokat nyithatnak a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok, a motivációk és egyéni életutak feltárása, valamint a sajtónarratívák hosszú távú társadalmi hatásainak elemzése terén. / The dissertation provides a socio-historical examination of female crime in Budapest between the two world wars, combining various historical methods. The economic crises of the period, the transformation of the social structure, and the changing roles of women resulted in new patterns of female criminality. In order to interpret these patterns, consideration must be given to social, economic, and cultural contexts beyond the legal framework. The primary objectives of the research endeavour were threefold: firstly, to explore the social background of female offenders; secondly, to analyse contemporary statistical reports; and thirdly, to examine contemporary scientific and press discourse. The paper emphasises that World War I was a major turning point in the trends of female crime. The absence of men, coupled with the advent of new economic and social roles assumed by women, has been demonstrated to result in an increase in female criminality, as evidenced by contemporary researchers and official statistics. Quantitative analyses conducted during the research show that the structure of female crime was mainly linked to micro-level, financial, and interpersonal acts within the family, while crimes involving physical violence were rather underrepresented. To illustrate this point, consider the prevalence of theft, infanticide, abortion and prostitution during this period. Many of these activities were identified by contemporaries as typical "female crimes". An international comparative study conducted in Vienna, Berlin, and Budapest also corroborates the social embeddedness of gender stereotypes. It is evident that both professional and press sources utilised in the publication under scrutiny placed significant emphasis on the transformation of moral norms, the role of sexuality, and emotional instability. Consequently, the depiction of female offenders frequently conveyed the image of passionate, manipulable female offenders attached to men. In the media, female crime was depicted through a moral lens, exploring the social ramifications of war, while sensationalist reporting served to heighten public expectations of the justice system. The case studies presented in this paper demonstrate that the assessment of female offenders was not solely based on legal considerations, but was also closely linked to the social and cultural norms of the era. The dissertation's primary conclusion asserts that a comprehensive understanding of female criminality necessitates an interdisciplinary approach to historical examination. The justice system and the media have been shown to play a significant role in shaping the image of female offenders, which has been found to reinforce prejudices and gender stereotypes. It is submitted that the results of the research may ultimately lead to the establishment of new avenues for research in the domain of international comparative studies, the exploration of motivations and individual life paths, and the analysis of the long-term social impact of media narratives.178hubűnözéstörténet, társadalomtörténet, várostörténet, nőtörténet, Budapest / crime history, social history, urban history, women's history, BudapestPhD, doktori értekezésTörténelemtudományokBölcsészettudományok