Vajó, PéterBács, Zoltán2024-07-302024-07-302023-05-23Régiókutatás Szemle, Vol. 6 No. 1 (2021) , 6-24https://hdl.handle.net/2437/378419The goal we set in our study has had no precedent either in the Hungarian or in the international literature: our intention was to quantify the effectiveness of influenza vaccination based on facts, and to define the number of non-occurred diseases as a result of vaccination. We evaluated data from the influenza season of 2018/2019 in our study. We analyzed the available data on population, vaccination and the number of diseases, and drew objective conclusions therefrom. It was a problem that the basic data appeared in different data sets for different age groups, so we had to find a consensus between them, and establish comparable age groups. Ultimately, we defined three distinct age groups: the age group of minors (0-18 years), the economically active (19-59 years) and the age group of over 60 years. These three age groups became well distinguishable by population, vaccination, and morbidity. We described the influenza disease in general, the characteristics and variability of the influenza virus. We defined the typically affected age group, the number of patients to be treated, the trends for the past 5-10 years. The presented facts, numbers, the results of the calculations, and the conclusions drawn clearly show – excluding subjectivity – the preventive effect and effectiveness of vaccination, which was quantified for the first time in Hungarian literature.Tanulmányunkban olyan célt tűztünk magunk elé, melyre vonatkozóan sem a magyar, sem a nemzetközi szakirodalomban nem találtunk precedenst: tényadatokból kiindulva számszerűsíteni az influenza elleni védőoltás hatékonyságát, s a valós adatok alapján számított hatékonysági értékből kiindulva megállapítani a védőoltások révén be nem következett megbetegedések számát. Tanulmányunkban a 2018/2019-es influenza szezon adatait elemeztük. Munkánk során a népesség számra, a beoltottságra és a megbetegedések számára vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat elemeztük, vontunk le belőlük objektív következtetéseket. Problémát jelentett, hogy az eltérő adatállományokban eltérő korcsoportokra vonatkoztatva jelentek meg az alapadatok, így azok között a konszenzust meg kellett teremteni, összehasonlítható korcsoportokat kellett képezni. Végső soron három jól elkülöníthető korosztály keletkezett. A kiskorúak csoportja (0 - 18 év), a gazdaságilag Régiókutatás Szemle 2021. VI. évf. 1. sz. DOI: 10.30716/RSZ/21/1/1 7 aktívak (19 - 59 év) és a 60 év felettiek korcsoportja. Ez a három korosztály népességileg, beoltottság és megbetegedés szerint jól elkülöníthetővé vált. Bemutattuk az influenza betegséget általánosságban, az influenza vírus jellemzőit, változékonyságát. Ismertettük a jellemzően érintett korosztályt, a kezelendő betegek számát, az elmúlt 5 - 10 évre vonatkozó trendeket. A bemutatott tényadatokból, számsorokból, az abból végzett számítások eredményéből és a levont következtetésekből a szubjektivitást teljes mértékben kizárva látszik a védőoltások betegséget megelőző hatása, hatékonysága, melyet - elsőként a hazai szakirodalomban - számszerűsíteni is sikerült.application/pdfKvalitatív MódszerekFinanszírozásEgészségQualitative MethodsFinanceHealthCalculation of Social Benefits of Influenza Vaccination based on Statistical DatafolyóiratcikkOpen Accesshttps://doi.org/10.30716/RSZ/21/1/1Régiókutatás Szemle16RSZ2559-9941