Szilágyi , ZsoltBuzgó, Gábor2025-05-262025-05-262025https://hdl.handle.net/2437/390427A dolgozat fókuszpontjában a Bihar vármegyei Nagyléta község gazdasági- és társadalmi viszonyainak feltárása állt a 19. és a 20. század tágan értelmezett fordulóján, 1870 és 1929 között. Bár a Nagylétával kapcsolatos vizsgálataimban egy századfordulós falu történeti mélyfúrására törekedtem, a kutatási eredményeket igyekeztem szélesebb környezetben, az Érmellék, az Alföld és a Kárpát-medence kontextusában is elhelyezni. A dolgozatban elsősorban kvantitatív elemzési módszereket alkalmaztam, amelyekhez különböző adatbázisokat építettem fel. Az értekezés első felében a 19. század második felében, s a 20. század első harmadában jelentkező, Nagylétát és az Érmelléket érintő gazdasági-, társadalmi strukturális változások, illetve az ember környezetéhez fűződő viszonyának feltárására törekedtem. A lezajló strukturális változásokat a birtokviszonyok, az antropogén tájátalakítás, a demográfia, s a trianoni államhatár összefüggésében vizsgáltam. Ennek érdekében az 1864-es úrbéri telekkönyvből, az 1888-as birtokrészleti jegyzőkönyvből, és az 1910-es kataszteri birtokívekből MS Excel-adatbázist építettem, s a három időmetszetből származó adatokra támaszkodva vontam le következtetéseket a helyi birtokstruktúrára, s az (agrár)társadalom szerkezetének változására. A gazdasági-, társadalmi struktúrák változásának megértéséhez a térbeli folyamatokat is nyomon kellett követnem, ennek érdekében Nagyléta és az Érmellék térszerkezetére nem díszletként, hanem olyan folyamatként tekintettem, amely alakította a társadalmi jelenségeket. A térbeli folyamatokat igyekeztem térképeken megjeleníteni, az adatvizualizációhoz az ArcMap térinformatikai szoftvert használtam, melynek előnye, hogy viszonylag gyorsan lehetett megjeleníteni nagy mennyiségű adatot. A Nagylétára és az Érmellékre elvégzett strukturális vizsgálatokon keresztül három „nagy” történeti kérdéshez tudtam kapcsolódni, a 19. század második felében lezajló vízrendezések, mocsárlecsapolások, a demográfiai depresszió, s a demográfiai átmenet kérdéséhez, valamint a trianoni államhatár gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásának témájához. Az értekezés második felében a nagylétai falusi társadalmat a középpontba állítva, annak kapcsolatrendszerét vizsgáltam közelebbről. A hálózatelemzés és a családrekonstrukció módszerét alkalmazó fejezetekben elkészült elemzések fő forrásbázisát a nagylétai egyházi- és polgári anyakönyvek alkották. Az anyakönyvekből MS Excel-adatbázist építettem, mely a legidőigényesebb munkafolyamatnak bizonyult. Az adatbázis lehetőséget biztosított az egyes családok generációkon keresztül való nyomon követésére. Az 1870 és 1929 közötti időszakra vonatkozóan felépített adatbázis a Nagylétai Anyakönyvek Történeti Adatbázisa címet kapta, s jelenleg 19458 rekordot tartalmaz. A rokonsági, műrokoni hálózatok vizsgálatához az adatbázisnak alkalmasnak kellett lennie az egyének összekapcsolására, vagyis relációs adatbázist kellett létrehoznom. A rokonsági kapcsolatokat a Gephi hálózatelemző szoftver segítségével elemeztem. A hálózati megközelítésre épülő fejezetekkel elsősorban a hazai társadalomtörténet-írásban született hasonló vizsgálatokban eddig alkalmazott módszerekhez, az adatok vizualizációjához tudtam építőköveket hozzátenni. A fokszámeloszlás mellett ugyanis kísérletet tettem a legrövidebb utak, „kis világok” és a hálózatos csoportok vizsgálatára is. A népszerű keresztszülők és házassági tanúk kapcsolatrendszerét nemcsak a társadalmi térben, hanem a fizikai térben is vizsgáltam, melynek ábrázolásához szintén a történeti térinformatikai rendszer módszereit alkalmaztam. A kutatási eredményekkel a népszerű keresztszülők és násznagyok személyi összetételének témájához, a csoportképződés, illetve a társadalmi mobilitás, integráció kérdéséhez kapcsolódhattam. / The focus of the thesis was the exploration of the economic and social conditions of the village of Nagyléta in Bihor County at the turn of the 19th and the 20th centuries, between 1870 and 1929. Although my research on Nagyléta aimed at a historical deep-drilling of a turn-of-the-century village, I tried to place the research results in a broader context, in the context of the Érmellék, the Graet Hungarian Plain and the Carpathian Basin. In the thesis I mainly used quantitative analysis methods, for which I built up different databases. In the first half of the thesis, I aimed to explore the economic and social structural changes that occurred in the second half of the 19th century and the first third of the 20th century, affecting Nagyléta and the Érmellék, and the relationship of man to his environment. I examined the structural changes in the context of land tenure, anthropogenic landscape transformation, demography and the Trianon state border. I constructed an MS Excel database from the 1864 land register, the 1888 cadastral land register and the 1910 cadastral land records, and drew conclusions on the local land tenure structure and the changes in the structure of (agrarian) society based on data from the three time periods. In order to understand the changes in economic and social structures, I also had to follow the spatial processes, and to this end I did not consider the spatial structure of Nagyléta and the Érmellék as a set, but as a process that shaped social phenomena. I tried to visualise the spatial processes on maps, and for data visualisation I used the geographic information software ArcMap, which had the advantage of being able to visualise large amounts of data relatively quickly. Through the structural studies carried out for Nagyleeta and the Érmellék, I was able to relate to three 'big' historical issues: the water drainage and swamp draining of the second half of the 19th century, the demographic depression and the demographic transition, and the impact of the Trianon border on the economy and society. In the second half of the thesis, I focused on the village society of Nagyléta, and examined its network of relations more closely. The main source base for the analyses in the chapters using the methods of network analysis and family reconstruction were the church and civil registers of Nagyléta. From the registers I constructed an MS Excel database, which proved to be the most time-consuming work process. The database provided the opportunity to trace individual families through the generations. The database built for the period 1870–1929 is called the Historical Database of the Nagyléta Registers and currently contains 19458 records. To study kinship networks, the database had to be able to link individuals, so I had to create a relational database. The kinship relationships were analysed using Gephi network analysis software. With the chapters based on the network approach, I was able to add building blocks to the methods used in similar studies in domestic social history writing and to the visualisation of the data. In addition to the degree number distribution, I have also attempted to examine shortest paths, "small worlds" and network groups. I also investigated the network of relationships of popular godparents and marriage witnesses not only in social space but also in physical space, which I also used the methods of the Historical Spatial Information System to represent. The results of my research have allowed me to relate to the topic of the personal composition of popular godparents and godparents' families, the formation of groups, and the issue of social mobility and integration.326hutörténelemtudományok, bölcsészettudományok, társadalomtörténet, környezettörténet, vidéktörténet / history, liberal arts, social history, environmental history, rural historyPhD, doktori értekezésTörténelemtudományokBölcsészettudományok