Pék, GyőzőBiró, Márta Flóra2019-05-092019-05-092019http://hdl.handle.net/2437/267235A témaválasztásom célja az volt, hogy megvizsgáljam a magas vérnyomás patogenezisének, illetve patomechanizmusának a lehetséges pszichoszomatikus háttértényezőit. Minden etikai előírásnak megfelelve, a vizsgálatomat három kérdőívvel végeztem. A hipertóniás betegek perfekcionizmusát a Frost, Marten, Lahart és Rosenblate (1990) által létrehozott Multidimenzionális Perfekcionizmus Skálával (MPS-F) mértem. Az agresszív tendenciák meglétének vizsgálatához, egy általam összeállított kérdőívet használtam, amelynek a kérdéseit Craig, Hietanen, Markova, Berrios (2008) által létrehozott Irritability Questionnare (IRQ) tesztből, a Born Koren, Lin és Steiner (2008) által alkotott Irritability Scale (IRS) skálából, a Buss és Perry (1992) által szerkesztett Aggression Questionnare-ből (AQ), illetve a saját kérdésekből állítottam össze. A harmadik teszt három kérdéses, a rendelői/kórházi várakozásból adódó feszültséget méri, illetve a vizsgálatra való várakozásának az időtartamát és a személyek véleményét arról, hogy mennyi időt tartanak ideálisnak az vizsgálatra való várakozás során.47huhipertóniaperfekcionizmusagressziópszichoszomatikaA perfekcionizmus által indukált agresszió okozta hipertónia, avagy a pszichoszomatikus tényezők szerepe. Normotenzív és hipertóniás populáció vizsgálataKatonai vezetők és multinacionális vállalatok vezetőinek összehasonlítása, vezetési stílus és hatalmi motiváció szerint, illetve a szervezetek kultúrája tükrében, magyarországi viszonylatbanA prenatális és a posztnatális szorongás hatása a gyermek kötődési stílusára és a gyerekkori szorongás kialakulására, illetve ezen tényezők szerepe a gyerekkori asztma patológiájáraA perfekcionizmus és a maladaptív érzelemszabályozás következményeként kialakuló önbüntető tendenciák kapcsolataDEENK Témalista::Pszichológia