Szikora, VeronikaAndree, Emese2009-02-242009-02-2420092009-02-24http://hdl.handle.net/2437/78863A dolgozat a korlátolt felelősségű társaság (németül: GmbH) helyével és jelentőségével foglalkozik a német társasági jogon belül. Az első fejezetben a társasági jog 2 nagy csoportját, a személyegyesítő-és a tőkeegyesítő társaságokat mutatom be, a GmbH korlátozott jogképességgel a tőkeegyesítő társaságok közé tartozik. A GmbH-jog fejlődésének szakaszait az 1892-es bevezetésétől napjainkig az éppen aktuális reformokig ismertetem. Ezt követi egy rövid összevetés az Rt-vel, és egy teljesen aktuális jogi formával, az angol limited company-vel, amely valósággal berobbant a német gazdasági életbe az Európai Bíróság Inspire Act ügyében történt bírósági ítéletével. Ezután a GmbH alapítási fázisait mutatom be, ami hasonlóan a magyar értelmezéshez, alapításkori előtársaságra, elő-GmbH-ra és a GmbH-ra bontható. Ismertetem a törzsbetétek formáit: készpénz betét-dologi betét és az újonnan definiált bújtatott dologi betétet , a szintén újonnan definiált jóhiszemű üzletszerzést. A társaság vagyonának ismertetésében a garanciális elemeket, a tagi kölcsönt, idegen kölcsönt, és az ezekre vonatkozó új szabályozást mutatom be. A garanciális elemek a követlezőek: forráskimutatási kötelezettség, átvállalási kötelezettség, betét visszafizetés tilalma, saját üzletrész korlátolt megszerzési lehetősége. Az alapításról szóló fejezet a tagokkal és a társasági szerződéssel foglalkozik részletesen, a cégbírósági bejegyzésig követi nyomon az „eseményeket“. Az alapítás előtt a tagok felelőssége másképp alakul belső jogviszonyokban és más a külső jogviszonyokban. A társasági szerződésnek vannak minimális tartalmi elemei és választható elemei. A befizetendő törzsbetétek mellett a dologi betéttel alapítás külön szabályok szerint történik, itt is vannak új szabályozási elemek. Ezután az egyszemélyes-GmbH sajátosságait ismertetem. A hitelezővédelem megkívánt egy sor egyedi szabályozást a törzstőke befizetésére egyedüli alapítás esetében. A létrehozást és az alapítás fázisait 2 szemléletes táblázatba foglaltan is bemutatom. A társaság szervezete című fejezetben az ügyvezetővel, a képviseletével, a felelősségével, kötelezettségeivel, az egyes testületi szervekkel (taggyűléssel, felügyelő bizottsággal) foglalkozom. A társaságot kifelé az ügyvezető képviseli, a társasághoz két irányból is kötve van. A társaság fő szerve a taggyűlés, aki határozatok formájában hozza meg döntéseit. A társasági szerződés választhat (tehát már nem kötelező testületi szervről van szó) felügyelő bizottságot tanácsadó testületi szervként. A taggyűlés összehívásának a magyar joghoz hasonlóan vannak kötelező esetei is, nem csak a tagok jogainak gyakorlására, határozatainak meghozatalára szóló szerv. A társasági szerződés módosítása, a tőkeemelés-leszállítás -szintén táblázatba foglalt formában is-, részletesen ismertetésre kerül. Az üzletrészek átruházására külön fejezetet szenteltem annak fontossága miatt. Végül a GmbH megszüntetése és felszámolása, mint a társasági lét utolsó fázisa következik. Valamennyi fejezetben igyekeztem az aktuális változásokat és a gyakorlati életből felvett utalásokat is elhelyezni, hogy ne csak a jogi szabályozás kerüljön bemutatásra, hanem az is, ami abból a gyakorlati életben megvalósul, hiszen tudjuk, hogy minden jog csak annyit ér, ami belőle megvalósul.98huGmbHtársasági szerződésügyvezetőalapítástörzsbetét-