2008-12-212008-12-219637329447http://hdl.handle.net/2437/74882Huszka József sepsiszentgyörgyi rajztanár tanulmányainak köszönhető az érdeklődés kicsiholása: a székely ereszes házról és galambbúgos kapuról közölt könyvét a szakirodalom az első olyan munkának tartja, amely valamely népi építészeti alkotás elemzésére tett kísérletet. Huszka saját rajzaival illusztrált kötete az építészek és kutatók körében egyaránt nagy feltűnést keltett, felhívta a figyelmet a hasonló alkotások iránt; a kétséges kutatói módszerei és merész hipotézisei pedig egyenesen provokálták a rendszeres kutatások elkezdését. A székely házban Huszka József a szükséges összehasonlító dokumentációs anyag híján a Háromszéken talált ereszes házat és galambbúgos kaput az akkortájt publikált iráni szasszanida és más keleti építészeti emlékekkel hasonlította össze és rokonította; s további tanulmányaiban is, a magyar népi ornamentikát perzsa, indiai és más keleti művészetekből származtatta. E kötet az 1895-ös kiadás reprint változata.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ1210042bibFSZ1210042