Veres-Balajti, IlonaSorbán, Gizella2015-06-042015-06-042015-06-03http://hdl.handle.net/2437/213938Magyarországon és külföldön számos életminőség kutatást mértek már fel ép személyekkel, viszont pár évtizede egyre elterjedtebbé vált a sérült emberek életminőségének a kutatása is. Életminőség felmérésekre sok eszközt kitaláltak már: skálákat, indexeket, profilokat, interjúkat pl.; Health Utility Index, EQ-5D, Sickness Impact Profile, Quality of Well-being, Boldogság Orientáció Skála, Life Satisfaction Index WHOQOL. Validitásban, reprodukálhatóságban, és reszponzivitásban a WHO által pár éve kifejlesztett WHOQOL kérdőívek feleltek meg. A dolgozatban a WHO-nak két speciális kérdőívét használtuk fel, és mértünk vele életminőséget gerincvelősérült, paraplég személyek körében. Elsőként, pár alapfogalmat tisztáztunk a dolgozatban, mint az egészség, életminőség, a prevenciók szintjei, a gerincvelő és gerincvelősérülés, típusai, táblázatok és ábrák használata segítségével, valamint strukturált irodalmi kutatás alapján. Célkitűzésünk a gerincvelősérültek életének, illetve életminőségének a bemutatása volt, hitelesnek bizonyult kérdőívek tesztelésének a segítségével. Összesen 24 gerincvelősérült körében vizsgáltuk az életminőséget. Eredményeink jobbak lettek az átlag középértéktől, ugyanúgy, ahogyan a korábbi kutatásban résztvevők eredményei is. A WHOQOL-BREF-D elérhető maximális pontszáma a 120, kutatásunkban a legnagyobb pontszámot elért gerincvelősérült 105 pontot kapott, ami kiemelkedően jó eredménynek számít. A WHOQOL-DIS fogyatékossági modulra maximum 60 pontot lehet kapni, 2 gerincvelősérült személy elérte a maximális 60 pontot. Összességében elmondható, hogy a több éve kerekesszékkel közlekedő gerincvelősérült emberek élete nem rosszabb az átlagnál, sőt sokkal jobb, mint ahogyan sokan gondolnák, néhányan aktívabb életet élnek, mint az ép embertársaik.51huNevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 MagyarországéletminőséggerincvelősérülésDEENK Témalista::Orvostudomány