Héjja-Nagy, KatalinOdrobina, Lejla Edina2020-05-072020-05-072020http://hdl.handle.net/2437/286025Gyakran csak akkor kerül az anyák mentális állapota a figyelem középpontjába, amikor már nem képes megfelelően ellátni a gyermekét, azaz a szülés után. Pedig a posztpartum depressziót már a prenatális depresszió is előre jelzi, ráadásul már a terhesség korai szakaszában. A kutatásom célja megvizsgálni a várandós anyák terhesség alatt átélt hangulatzavarainak és felnőttkori kötődési mintázatainak kapcsolatát, valamint a gyermekkori szülői bánásmód reprezentációjának hatását a felnőttkori kötődési stílusra és az előforduló hangulati zavarra. A vizsgálatban olyan 18 és 35 év közötti várandós nők vettek részt, akik egy hátrányos helyzetű járásban élnek. A vizsgálat elvégzéséhez standard mérőeszközöket választottam, melyekkel a szülői bánásmód percepcióját, a felnőttkori kötődési mintázatot és a depresszió mértékét vizsgáltam. A kérdőíveket különböző demográfiai kérdésekkel egészítettem ki, melyekről feltételeztem, hogy erősítik ezt a kapcsolatot.44huvárandósságprenatálisdepressziókötődésszülői bánásmódA várandósság során fellépő hangulatzavarok és a felnőttkori kötődés kapcsolataEvési attitűd vizsgálata a testforma-elégedetlenséggel összefüggésben a magyarországi 18-30 év közötti fiatal felnőtt lakosság körébenAz anya poszt-partum depressziójának hatása a gyermek kötődési stílusáraA család- és gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozók munkahelyi stresszel való megküzdéseDEENK Témalista::Pszichológia