Szabó, BélaMajoros, László2007-05-162007-05-1620052007-05-16http://hdl.handle.net/2437/2287Angol nyelvű cikkeket tartalmaz1. A hagyományos diagnosztikai módszerek nem bizonyultak elegendőnek a C. inconspicua és a C. norvegensis klinikai izolátumok biztonságos elkülönítésére. Az általunk alkalmazott módszer, a rDNS PCR-el történő amplifikálása, majd a kapott DNS-daraboknak restrikciós enzimmel történő hasítása segítségével a két faj gyorsan és biztonságosan elkülöníthető egymástól. 2. In vitro eredményeink alapján a C. inconspicua flukonazol (FLU) iránti csökkent érzékenysége bizonyított, így terápiás alkalmazása ellenjavallt. 3. A C. inconspicua törzsek amphotericin B (AMB) iránti minimális gátlási koncentráció (MIC) és minimális fungicid koncentráció (MFC) értékei megközelítik, illetve meghaladják a klinikailag még hatásosnak elfogadott határértéket, így az AMB monoterápia alkalmazása a C. inconspicua fertőzések kezelésében kérdéses. 4. 5-fluorocitozin iránt minden izolátum érzékenynek bizonyult a standard módszer alapján, de a törzsek többsége toleranciát mutatott. 5. A caspofungin (CAS) a MFC értékek alapján kitűnő fungicid hatású szernek bizonyult. A standard mikrodilúciós módszer esetén a MIC értékek leolvasásánál a 24 órás, részleges gátlási végpont kritérium alkalmazása javasolt. 6. Az alternatív érzékenység meghatározási módszerek közül csupán a CAS E-teszt alkalmas az érzékenység pontos meghatározására. Bár a FLU E-teszttel a standard módszerrel kapott MIC értékeknél általában fals magasabb értékeket kapunk, segítségével a rezisztens klinikai izolátumot még a pontos fajmeghatározás eredménye előtt fel lehet ismerni, megelőzve a terápiás sikertelenséget.53,[23] p258827 bytes181604 bytes473115 bytesapplication/pdfapplication/pdfapplication/pdfhuA kéziratos doktori PhD értekezések, csak a szerzői jogok teljes tiszteletben tartásával használhatókGyógyszertudományokOrvostudományok