Gyulai, IstvánJakab, Jázmin2023-05-042023-05-042023https://hdl.handle.net/2437/351742Paleolimnológiai kutatások során a legmélyebb pontról szoktunk mintát venni, mivel a maradványok a legmélyebb pontra sodródnak össze. Azonban hazánkban a legnagyobb számban sekély vízterek fordulnak elő. Vizsgálatom célja az volt, hogy megnézzem, sekély vízterek esetében is egy pontra koncentrálódnak-e a Cladocera maradványok. Munkám során arra kerestem a választ, hogy a vízterek heterogenitását hogyan jelzik ezen maradványok. A mintavételekre hat vízteret választottam ki és mindegyik víztér esetében három mintavételi pontot jelöltem ki úgy, hogy a mintavételi pontok legalább 75-100 m távolságban helyezkedjenek el egymástól. A medrekben a habitatok is hasonlóak voltak. Az eredmények alapján elmondható, hogy eltérő fajszámok és egyedszámok voltak azonosíthatóak már akár egy 100 méteres távolságban lévő mintavételi ponton.47hupaleolimnológiaheterogenitásCladoceraDEENK Témalista::Biológiai tudományok::HidrobiológiaHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.