Kotsis, ÁgnesTóth, Szabolcs2025-06-192025-06-192025-04-24https://hdl.handle.net/2437/393536Ez a tanulmány az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatásait vizsgálja, különös figyelmet fordítva a munkahelyek megszűnésével kapcsolatos aggodalmakra és a szabályozási hiányosságokra. A szakirodalom rámutat, hogy bár az AI növelheti a termelékenységet, komoly veszélyt jelenthet a munkahelyek stabilitására, különösen, ha nem állnak rendelkezésre megfelelő jogi keretek. Magyarországon az OECD és az MNB is aggodalmát fejezte ki az AI gyors elterjedésének hatásaival kapcsolatban, bár az MNB valamivel optimistább. Egy hazai kérdőíves kutatás szerint a válaszadók többsége a munkahelyi biztonság csökkenésétől tart, különösen a fizikai munkakörökben. Az AI alkalmazása jelentős eltéréseket mutat az iparágak között: van, ahol költségcsökkentés, máshol hatékonyságnövelés a cél. Bár kevesen tapasztaltak közvetlen elbocsátást, sokan számítanak arra, hogy hosszabb távon el kell hagyniuk jelenlegi munkájukat. A középkorú alkalmazottak és a fix munkaviszonyban dolgozók nyitottabbnak mutatkoztak az AI iránt, míg a szabadúszók és fiatalabbak inkább aggódnak. A tanulmány proaktív szabályozást, átképzést és átlátható munkáltatói kommunikációt sürget a negatív hatások mérséklésére.71huMesterséges intelligenciaMunkaerőpiacIparKözgazdaságtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.