Veliky, JánosCzeglédi Zoltánné2009-03-102009-03-102005http://hdl.handle.net/2437/79760A disszertáció olyan neves helyi polgárcsaládok történeti anyagát kívánja bemutatni, amelynek tagjai valamilyen szempontból, szempontokból kiemelkedő pályát futottak be. A karriertörténeti vizsgálat rengeteg oldalról vehet szemügyre egy-egy személyiséget, aki a helyi társadalom neves tagjaként volt közismert, és nem elsősorban családi háttere, származása okán. Legérdekesebbnek azok tarthatók, akik egyéni pályafutással tőkés nagypolgárrá és társadalmi vezető személyiséggé egyaránt váltak. Tehát nemcsak a gazdasági, hanem a társadalmi vezető személyiségek is fontosak, hiszen igazi karriert az futott be, aki mindkét szférában jelentős tevékenységet és eredményeket mutatott fel. Választott témánk a debreceni újkori polgárságban kibontakozó karrierek összehasonlító vizsgálata, amely alkalmasnak látszott bemutatni a város társadalmának életét egy-egy neves ember pályáján keresztül, és módot adott közelebb hozni a korszak emberi oldalát. A kutatás végső célja eredményeivel érzékeltetni a kiválasztott csoport tagjainak fontos, de ellentmondásoktól sem mentes szerepét a város és környezete gazdasági és társadalmi átalakulásában, polgárosodásában. Minderről a szerepről pontosabb, árnyaltabb képet a város történeti folyamataiba beillesztett mikrotörténeti vizsgálatok, illetve az ország többi piacközpontjából származó példák (így Debrecen és Nagyvárad regionális központi funkciói kettőssége) összevetése révén kaphatunk. A fejlődési folyamatok feltárását segítheti a helyi vállalkozástörténet bemutatása, mivel az egyes cégek a regionális gazdaság és társadalom fejlődési irányait képviselhetik. A személyiségek, családok kiválasztásánál a következő szempontokat vehettük irányadónak: a helyi gazdasági és/vagy társadalmi vezető réteg tagja, és közössége valamilyen életterületén központi szerepben állt. Ugyanakkor a kiemelt egyéniségek között jelentékeny különbségek mutatkozhattak: betelepedésük a városba más-más időponthoz köthető, különböző társadalmi rétegekből, nemzetiségekből és felekezetekből származtak, és ez a város egyedi gazdasági adottságaival, a Monarchia és a két világháború közötti fejlődési útjával találkozva más-más lehetőségeket vetett fel a társadalmi és gazdasági szerepvállalásra. Ezen lehetőségek megvalósult része vált az összehasonlítás alapjává. Ebből is láthatóan a disszertáció a kiválasztott személyiségek, családok gazdasági térnyerését, lehetőségeinek alakulását, a regionális gazdaságszerkezetben betöltött szerepét, pozícióik módosulásait és életútjuk folyamán elért eredményeiket kívánta vizsgálni. Elsősorban azokat az irányadó helyzetben tevékenykedő személyiségeket választottuk a kutatás tárgyául, akik közvetlenül kapcsolatban álltak a helyi, vagy a regionális társadalom gazdasági, politikai elitjével, illetve társadalmi, kulturális vezető rétegeivel. Nem foglalkoztunk mélyrehatóbban foglalkozási csoportokkal, viszont szükségesnek láttuk bemutatni a város kapitalizmus kori társadalmi fejlődésének sajátosságait, összevetve az országos és az Oszrák-Magyar Monarchián belül megfigyelt irányzatokkal. Elsősorban azokra az elemekre koncentráltunk, melyek valamilyen úton a vezető rétegekhez köthetők. A disszertáció szerkezete a bevezetést követően két elkülönülő részből áll. A bevezetésben a korszakhoz és a témához kapcsolódó társadalmi kategóriák és folyamatok fogalmait kíséreltük meghatározni, az ezekről született elképzelések bemutatásával és értékelésével. Ezt követően vázoltuk, a fentebb leírt módon, a korszak polgári társadalmának változásait. Az első nagy, már kutatásokra épülő egység időbeni fejezetekre bontva tárgyalja a debreceni tőkés polgárság kiemelkedő karriert befutó tagjainak történetét, azok történelmi körülményeit és lehetőségeit. A második rész debreceni vállalkozások (társaságok) történetét tárgyalja, amely a vállalkozások szervezettségére mutat rá. Ezek összehasonlító képet és mintát nyújthatnak a vizsgált tendenciákhoz, a siker alapvető mentális, gazdasági, szellemi-műveltségbeli és mobilitásbeli mibenlétéről és változásairól, valamint az egyéni vonások fejlődést elősegítő szerepéről. Célunk a minél átfogóbb és pontosabb kép felvázolása volt az említett csoport tevékenységéről és környezetéről, életkörülményeikről. A fenti célkitűzés kapcsán szükséges volt vizsgálni az egyes karriereket befutó személyek gazdasági és társadalmi mobilitását, tőkeszerző módszereit, majd tőkeakkumulációs lehetőségeiket és karrierjeik sajátosságait. Ez a társadalmi, politikai, gazdasági és családi kapcsolatok kiterjedtsége és körülményei miatt volt problematikus, bár a városi társadalmi közegek és körök zártsága könnyítően hatott felmérésükre. Ez egyaránt érvényes volt a gazdasági, a társadalmi és a szellemi-kulturális elit tagjaira. Alapvető volt a dolgozatban tehát az egyes személyek, családok felemelkedési folyamatának konkrét vizsgálata és ezek feldolgozása, majd más példákkal (esetleg egymással) történő összehasonlítása, hiszen mindez választ adhatott arra a kérdésre, milyen általánosítható tényezőket ragadhatunk meg történetük kapcsán, és ezek azonosíthatóak-e a mindannyiukra jellemzőnek vélt sikeres polgár mentalitásával? Felmerült nyilván az a kérdés is, hogy ez tudatos magatartásként nyilvánul-e meg, afféle stratégiaként, vagy történelmi körülmények megszabta szükségszerűség eredménye? Illetőleg a forrásokból kitűnő személyiségek egyéni sajátosságai közül mik lehettek azok, amelyek hozzájárultak lehetőségeik felismeréséhez és sikeres felhasználásához?275huMagyarországHungary19-20. századDebrecen19-20. centuriesTörténelemtudományokBölcsészettudományok