Pápai-Tarr, ÁgnesPataki, Enikő2020-01-072020-01-072020-01-07http://hdl.handle.net/2437/278301A gyermekkorúak büntethetősége rendkívül érzékeny területét képezi a büntető igazságszolgáltatásnak, különösen abból a szempontból, hogy mégis miként kellene megállapítani azt az életkort, mely elérésével életbe léphet a büntetőjogi felelősségre vonás. A büntethetőség alsó korhatára az elmúlt évtizedekben a büntetőjog egyik legtöbbször vitatott szegmensét képezte, melyet a korhatár felemelése, illetőleg annak leszállítása melletti érveket felsorakoztató tudományos értekezések sorozata is igazol. A nézetek különbözőségének dacára, a tekintetben mégis egyetértés van a szerzők között, hogy kiemelkedő jelentőségű büntetőpolitikai kérdésről van szó. A szakdolgozat legmarkánsabb részét a hazai tendencia, azon belül is a hatályos Btk. korhatár leszállítással érintett rendelkezéseinek kritikai szempontú elemzése képezi. Ennek tükrében elsődlegesen a büntethetőségi alsó korhatár 12. életévre történő leszállítása által generált problémakör feltárására koncentráltam. Ezen túlmenően a kutatómunka vizsgálati spektruma kiterjed két, jogi szabályozását tekintve még „gyerekcipőben” járó határterület, az iskolai erőszak és az internetes zaklatás bemutatására. E kitekintés jelentőségét támasztja alá, hogy a témakörben folytatott vizsgálódások a büntethetőségi alsó korhatár leszállítását követően a korábbiaknál is nagyobb relevanciával bírnak, hiszen a leszállítással érintett bűncselekményi körnél a deviáns magatartások ezen típusai sokkal gyakrabban fordulnak elő.68huiskolai erőszakbüntethetőségi alsó korhatárcyberbullyinginternetes zaklatásgyermekkorú bűnelkövetőkbullyingDEENK Témalista::Jogtudomány::Büntetőjog