Sipos, FlóriánBirtók, Benjámin2019-05-172019-05-172019-04-01http://hdl.handle.net/2437/267811Kutatásom egyik fő kérdése a szubkulturális elméletek alkalmazhatóságáról szól jelenkorunkban. A szubkultúrák egzakt vizsgálata közel százéves hagyománnyal bír, ez idő alatt pedig számos változáson ment keresztül mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban, így szakdolgozatom témájának körüljárásához és megértéséhez elengedhetetlen az ezen elméletekhez köthető fontos időbeli fázisok áttekintése, valamint a helyszínek, legfontosabb szerzők bemutatása, elméleteik konceptualizálása. Írásomban kitérek a szubkultúrakutatás egyik örökérvényűnek tűnő kérdésére is: Hol vannak a szubkultúra határai? Ezzel azért fontos foglalkozni, mert így talán tisztábbá, megfoghatóbbá válik az elmélet. A szakdolgozat első fejezetében felsorolom és röviden ismertetem a szubkultúrakutatás három hullámának releváns elemeit, további kiegészítés céljából pedig megemlítek néhány korfestő eseményt, illetve az éppen tárgyalt mozgalmak, csoportok jellemzőit a teljesség igénye nélkül, melyeket a térben és időben való elhelyezés szempontjából fontosnak tartok. A második fejezet a nyolcvanas évek írásom témájához legközelebb álló zenei stílusát, a metalt, valamint a hozzátartozó szubkulturális identitást mutatja be. A harmadik fejezet saját interjús vizsgálataimat mutatja be, melyeknek során arra próbáltam választ keresni, hogy hogyan alkalmazhatóak az első fejezetben bemutatott szubkultúraelméletek a metalosok körében, a hatvanas és hetvenes évek elméleti megállapításai, azaz a klasszikus szubkulturális elméletek helytállóak-e, vagy inkább a harmadik kutatási hullám kritikus és újító megközelítése a jellemzőbb.54huszubkultúraelitizmustőkeelméletDEENK Témalista::Társadalomtudományok