Balogh, László LeventeAl-Shrebche, Nárcisz Senabul2021-04-062021-04-062021-03-25http://hdl.handle.net/2437/305227Szakdolgozatom központi kérdése: hogyan nyilvánul meg a politikai teológia ma? A politika szférája és a vallás között napjainkban megfigyelhető viszony, nem feleltethető meg a korábbi politikai teológia értelmezéseknek. Manapság a két tényező kapcsolatát nem az egymáson való felülkerekedés szándéka határozza meg, hanem bizonyos esetekben a vallás politikába való ágyazódása. Ahhoz, hogy érdemben megkülönböztetést nyerjen a mai értelemben vett politikai teológia, szükségesnek tartom megvizsgálni olyan gondolkodók álláspontját a kérdéskörben, akik különböző lencsén keresztül vizsgálják a politikai teológiák megnyilvánulását. A három gondolkodó, Carl Schmitt, Jan Assmann és Johann Baptist Metz. Mindhárom esetben megfigyelhető egy közvetítő elem a politika és a vallás szférája közt. Három különböző álláspont ismeretében belátható, hogy a jelenlegi állapotra nem értelmezhető egyik nézőpont sem. Tézisem bizonyításaként használom fel Magyarország Alaptörvényének példáját. A kereszténység, mint eredendően vallási kategória felhasználása az alkotmányban arra utal, hogy a politika saját céljai elérése érdekében alkalmazza a teológiát, s építi be azt eszköztárába. Ma tehát a teológiai elemek közvetlen átemelését láthatjuk a politika világába. Ilyen értelemben a két tényező a mai napig nem független egymástól. A mai értelemben vett politikai teológia megnyilvánulásaként azonosítható a politika teologizálásának jelensége.60hupolitikai teológiaMagyarország alaptörvényeDEENK Témalista::Társadalomtudományok