2008-11-252008-11-259789635067398http://hdl.handle.net/2437/33525A kötet új poétikai-retorikai központú irodalomtörténeti-és elméleti kísérlet. Központi kategóriája az imitáció. Azt vizsgálja, hogy Balassi közvetlen utódai, Rimay János, Wathay Ferenc és Madách Gáspár költészetében mekkora szerepet játszott a tudatos szerepvállalás: az imitáció. A szerző egyértelműen leszögezi, hogy mind szövegszerűen, mind poétikailag, mind pedig képileg kimutatható a korai Balassi-recepció meghatározó szerepe a XVII. század eleji magyar költészetben. Egyúttal arra is fény derül, milyen funkcióváltás, hierarchia-módosulás és eszközcsere történt az utódoknál. A szerző vizsgálat alá vonja az allegorikus szerkezet, a történetmondás és a képes beszéd technikáját a korabeli vallásos históriákban. Kitekintésében foglalkozik a zsoltárfordítás és a par excellence lírai költészet Balassi utáni technikáival és eredményeivel.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibDEK00689377bibDEK00689377