Bíró, GyulaKolozsvári, Kinga2014-01-232014-01-2320142014-01-23http://hdl.handle.net/2437/179087A dolgozatom témája nem is lehetne aktuálisabb. Korábban a különböző nagy sikerű krimi regényeknek, - mint Agatha Christie regényei, Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes kalandjairól szóló regényei, és az újabban felkapott Dan Brown könyvei - ma már a népszerű krimi sorozatoknak - mint a CSI, Hazudj, ha tudsz, Dr. Csont és az NCIS – köszönhetően minden tv-néző rendelkezik bizonyos alapfokú bűnügyi ismeretekkel. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a média hatására szinte minden nap bűncselekmények sokaságáról szereznek tudomást az emberek. A könyvek, a sorozatok és a híradások következtében mindennapi témává vált a bűnügyek felderítése. A kereskedelmi csatornák és a bulvárlapok komoly befolyással bírnak a közvélemény alakulására, – pl. a halálbüntetés mérlegelése szinte mindig felmerül - azonban kétségtelen az, hogy az ismeretek megszerzésére nem feltétlenül a média a leghitelesebb forrás. A filmek alacsony valóságtartalma miatt jól teszi az, aki hitelesebb forrásból tájékozódik, hiszen a regények, filmek és sorozatok nem a valóságot tükrözik. A dolgozatomban bemutatom az élet elleni bűncselekmények nyomozását, a szakértők munkáját, azokat az anyagmaradványokat amelyek DNS kinyerésére alkalmasak és a DNS vizsgálati módszereket. Kitérek a DNS-profil nyilvántartásra és arra, hogy hogyan tudja a bíróság bizonyítékként értékelni a DNS-t. Olyan híresebb jogesetekkel gazdagítottam, mint Marian Cozma, Horák Nóra és Szögi Lajos esete. A DNS vizsgálat jövője kiszámíthatatlan, de az már most nem elérhetetlen, hogy egy DNS minta alapján fantomképet készítsenek a szakértők.55hukriminalisztikaDNSDEENK Témalista::Jogtudományno_restriction