Valentényi-Szilágyi , BernadettKardos, Norbert2025-07-242025-07-242025-05-25https://hdl.handle.net/2437/396056A szakdolgozat célja rávilágítani a cserét pótló vétel szabályainak értelemzésével kapcsolatban felmerült problémákra és ismertetni a Kúria álláspontját az illetékkedvezmény alkalmazásához szükséges feltételekre vonatkozóan. Tekintettel azonban az illetékek sajátosságaira és az illetékkedvezmények összetett rendszerére, mielőtt rátérek a bírói gyakorlat vizsgálatára, szükségesnek tartom ismertetni a cserét pótló vétel szabályait és elhelyezni a jogintézményt az illetékek és az illetékkedvezmények rendszerében. A cserét pótló vételre vonatkozó bírói gyakorlatot az illetékalap-kedvezmény egyes fogalmi elemeire lebontva vizsgáltam. A cserét pótló vétel szabályainak részletes vizsgálata után megállapítható, hogy habár a vagyonszerzés után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték csökkentő potenciálja jelentős, azonban az alkalmazásának feltételei rendkívül összetettek. A szakdolgozatbab ismertetett jogesetekből azonban kiderül, hogy az Itv.-nek a cserét pótló vételre vonatkozó szabályozása meglehetősen hiányos, ugyanis az egyes fogalmi elemekre a törvény nem nyújt megfelelő magyarázatot, így a cserét pótló vétel igénybevételéhez szükséges feltételek értelmezése a bíróságokra hárult. Megállapítható, hogy a cserét pótló vétel esetében nem elégséges az Itv. vonatkozó rendelkezéseinek az áttekintése, ugyanis minden esetben szükséges hozzáolvasni a törvényszöveghez az egyes fogalmi elemekre vonatkozóan a bírói gyakorlat által kimunkált értelmezést is. A cserét pótló vételre vonatkozó megfelelő jogalkotói indokolás hiányában szükségesnek tartom a jövőben de lege ferenda módosítani az Itv.-t oly módon, hogy az egyes fogalmi elemekre vonatkozó Kúriai ítéletek elvi tartalma helyet kapjon az értelmező rendelkezések között.31hucserét pótló vételilletékilletékkedvezményJogtudomány::Pénzügyi jogHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.