Horváth, Gergely Krisztián2020-12-032020-12-0320132063-6415http://hdl.handle.net/2437/299248Moson megyei agrártársadalmi kutatásaim során megkerülhetetlen kérdéssé vált, hogy a 19. század első felének hétköznapjaiban milyen jelentősége volt, mit is jelentett a gyakorlatban az osztrák–magyar határ. A Lajta mentén több határsík is egymásra rakódott, úgymint ország-, vám-, megye-, tartomány-, uradalom- és településhatár. Az úrbéres népesség által folytatott, Ausztriába irányuló kereskedelmi tevékenység csak akkor érthető meg, a jogszabályi keretek ismeretén túl valamelyest a határ antropológiai, tapasztalattörténeti aspektusaival is tisztában vagyunk. A formális keretek és az informális gyakorlatok egymásra vetítése, ütköztetése a késő rendi világ hatalomszerkezeti, uralmi viszonyainak ismeretéhez is közelebb vihet.huA belső vámhatár működésének jogszabályi háttere és gyakorlata a paraszti termelés és kereskedelem szemszögéből. Moson vármegye a 19. század első felébenA belső vámhatár működésének jogszabályi háttere és gyakorlata a paraszti termelés és kereskedelem szemszögéből. Moson vármegye a 19. század első felébenarticleCC BY-NC-ND 4.0Metszetek2-32013