Horváth , LászlóKovács, István2025-06-022025-06-022025https://hdl.handle.net/2437/390711A disszertáció Ióannés Kinnamos és Nikétas Chóniatés műveiből II. Ióannés Komnénos bizánci császár (1118–1143) korszakát tárgyaló részeket adja közre magyar fordításban, részletes filológiai kommentárral ellátva. E munka először teszi egységesen elérhetővé az uralkodó két legfontosabb bizánci forrását a hazai olvasóközönség számára. A fordításokat kísérő jegyzetek szövegközeli, filológiai szemléletűek: kitérnek a kézirati hagyományra, a nyelvi-stilisztikai jellegzetességekre és az antikizáló tendenciákra, valamint elemzik a szövegromlásokat, hapax legomenonokat és irodalmi allúziókat. A kutatás feltárja a fennmaradt kéziratok csoportjait, azok kapcsolatrendszerét és a szöveghagyományozódás folyamatát. Kinnamos esetében, Raimondo Tocci eredményeire támaszkodva, javaslatot tesz Moravcsik Gyula stemmájának módosítására, egyúttal rámutat egy új kritikai kiadás szükségességére. Az elemzés a mű keletkezéstörténetét is vizsgálja, újragondolva a terminus post quem és ante quem körüli vitákat, valamint megállapítva, hogy a szöveg több fázisban készülhetett, és 1185 és 1196 között érhette el ma ismert formáját. Chóniatés munkájánál a főbb kéziratok bemutatása, valamint az alkotó irodalmi és politikai szemléletének alakulása kerül előtérbe. Külön figyelmet kap klasszicizáló stílusa, amelyben a bibliai utalások és az antik görög történetírói minták egyaránt meghatározó szerepet játszanak. A tanulmány rávilágít a két szerző eltérő megközelítésére: míg Chóniatés II. Ióannést ideális uralkodóként, a könyörületesség megtestesítőjeként ábrázolja egy átfogó hanyatlás-narratívában, amely e császár aranykorától a birodalom széthullásáig ível, addig Kinnamos elnagyoltabb, de szigorúbb portrét fest a császárról, és elsősorban I. Manuél méltatására összpontosít. Az értekezés filológiai megközelítést követ, miközben biztosítja a történeti hátteret, bemutatva az irodalmi eszköztár szerepét a császári propaganda és a retorikai toposzok kialakításában. A munka megbízható alapot kíván nyújtani további vizsgálódásokhoz a források magyar nyelvű közreadásával, új megállapításokat téve I. Manuél születési idejének és Kinnamos historiográfiai módszereinek kérdésében. / This dissertation presents Hungarian translations of sections from the works of John Kinnamos and Niketas Choniates concerning the reign of Byzantine Emperor John II Komnenos (1118–1143), accompanied by detailed philological commentary. This work marks the first complete Hungarian translation of the two most important Byzantine sources about the emperor. The annotations accompanying the translations take a close philological approach: they address the manuscript tradition, linguistic and stylistic characteristics, and classicizing tendencies, while analyzing textual corruptions, hapax legomena, and literary allusions. The research examines the groups of surviving manuscripts, their interrelationships, and the process of textual transmission. In Kinnamos's case, building on Raimondo Tocci's findings, it proposes modifications to Gyula Moravcsik's stemma and highlights the need for a new critical edition. The analysis also examines the work's composition history, reconsidering debates around the terminus post quem and ante quem, and suggesting that the text was probably written in multiple phases and reached its final form as we have it today between 1185 and 1196. For Choniates's work, the focus is on presenting the main manuscripts and examining the author's literary and historical perspective. Special attention is paid to his classicizing style, in which both biblical references and ancient Greek historiographical models play equally significant roles. The study highlights the authors' differing approaches: while Choniates portrays John II as an ideal ruler and embodiment of mercy within a comprehensive narrative of decline spanning from this emperor's golden age to the empire's dissolution, Kinnamos paints a more cursory but more severe portrait of the emperor, focusing primarily on glorifying Manuel I. The dissertation follows a philological approach while providing historical context, demonstrating the role of literary devices in shaping imperial propaganda and rhetorical topoi. The work aims to provide a reliable foundation for further research through its Hungarian translations of the sources, while offering new insights regarding Manuel I's birth date and Kinnamos's historiographical methods.230huII. Ióannés Komnénos, Ióannés Kinnamos, Nikétas Chóniatés, bizánci historiográfia, Bizánci Birodalom, Komnénos-kor, narratív technikák / John II Komnenos, John Kinnamos, Niketas Choniates, Byzantine historiography, Byzantine Empire, Komnenian era, Narrative techniquesPhD, doktori értekezésTörténelemtudományokBölcsészettudományok