Szánthó, EszterSari, Katalin2016-05-132016-05-132014-02-28http://hdl.handle.net/2437/227308Hazánkban a kardiovaszkuláris betegségek okozta morbiditás és mortalitás felülmúlja az európai átlagot. Vizsgálataim alapját az a megfigyelés adja, hogy a krónikus vesebetegségben vagy veseelégtelenségben szenvedők között nagyobb gyakorisággal fordul elő stroke és miokardiális infarktus. Tehát az a feltételezésünk, hogy a krónikus vesebetegség növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Célkitűzésünk az volt, hogy összevessük az albuminuria és proteinuria alapú vese score és nem-vesefunkciós paraméterek (klinikai score) értékeit a kardiovaszkuláris kockázat szempontjából. A klinikai score felállításához a Q2RISK nevű pontozási rendszert használtuk. A proteinuria vizsgálata a reggeli első vizelet protein/kreatinin ill. albumin/kreatinin meghatározással történt. Az eredmény az lett, hogy az ACR és TPCR hányadosok jól korreláltak a számított klinikai kockázattal (R=0.4455 és R=0,4879), eszerint az ACR és TPCR szint alapján jól becsülhető a kardiovaszkuláris betegség kockázata. A legfőbb következtetés pedig az, hogy ACR> 3 és TPCR> 15 felett a proteinuria és az emelkedett kardiovaszkuláris rizikó között valóban van összefüggés, tehát a populáció kardiovaszkuláris kockázatának becslésére már egy egyszerű vizeletvizsgálat is elegendő lehet. Amennyiben emelkedett fehérjeürítésre derül fény, a betegnek feltétlenül javasolni kell a további, részletes kardiovaszkuláris kivizsgálást.35 oldalhukardiovaszkuláris betegségACRkrónikus veseelégtelenségTPCRDEENK Témalista::Biológiai tudományok::Humánbiológia