Virágos, Zsolt Kálmán2026-01-152026-01-152024-10-26Debreceni Szemle, Évf. 32 szám 3. (2024) , 387-3901218-022Xhttps://hdl.handle.net/2437/402215Bármilyen nagyra is értékelte 1938-ban a szakmai-tudományos közvélemény azt az álláspályázatot, melyet a Debreceni Egyetem Angol Tanszéke az újonnan kialakítandó tanársegédi pozícióra hirdetett meg, az 1930-as évek társadalmi klímájának ismeretében mégsem keltett nagy meglepetést a szóban forgó pályázat sikertelensége.  Pedig Szerb Antal mindig is a magyar és a nemzetközi irodalmi kultúra csodagyerekének és egyben ikonikus alakjának számított. Szerb Antal pontos indítékai arra, hogy magyar-angol viszonylatú oktatási segédletet alkossanak meg, összefügghetnek azzal, hogy erősíteni kívánta az elméleti és az alkalmazott nyelvészet ötvözését. Ugyancsak feltehető, hogy a szerzők szerint a Don’t Say. . . But Say egyik elméleti alapvetésének  tekinthető az a kijelentésük, hogy ha tudunk idegen nyelven beszélni, legtöbbször egyszerűen lefordítjuk, amit anyanyelvünkön gondolunk el  application/pdfirodalomelméletangol nyelvtanításvilágirodalomfolyóiratcikkOpen AccessSzerző(k)https://doi.org/10.59424/debreceniszemle/2024/32/3./387-390Debreceni Szemle3.32Debr. szle.1588-029X