2008-12-142008-12-149635065736http://hdl.handle.net/2437/62111A reneszánsz és barokk kor itáliai udvaraiban vagy udvarai számára jöttek létre a korabeli olasz irodalom és művészet legkiválóbb alkotásai. Ugyanakkor e számos kisebb-nagyobb fejedelmi udvar személyes kapcsolatai érlelték ki a modern kori civilizált ember eszméjét és eszményét olyan etikai és viselkedési kézikönyvek alapján, amelyek jelentőségére csak az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá. Az udvari élet művészete Itáliában tizenkét - részben európai tekintélyű és hatású szerző (Castiglione, Della Casa, Guazzo, Tasso, Tesauro) tollából született - udvari etikai értekezésen keresztül mutatja be a társadalmi és társasági élet máig alapvető normáit és formáit. Olyan etikai és etikettet érintő kérdések vizsgálatáról van szó, mint a becsvágy, a színlelés, a türelem, a barátság, a hízelgés, az irigység, az udvariasság, a jólneveltség vagy a szellemesség.Ezek az erkölcsfilozófia antik gyökereiből kiinduló és az ancien régime korában érlelődő morális kérdések és viselkedési szabályok mindmáig meghatározzák a modern embert. A történelmi, társadalmi hátteret és a jellemző udvari etikai kategóriákat is felvázoló, részletes bevezető tanulmány, valamint Amedeo Quondam előszavának etikatörténeti reflexiói segítik az olvasót e kultúrtörténeti tájékozódásban.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+bibFSZ1006836bibFSZ1006836