Bene, ÁgnesBalázs, Katalin2019-12-01Magyar Gerontológia, Évf. 11 szám 37-38 (2019) , 65-77.https://hdl.handle.net/2437/295437Worldwide recognized the high prevalence of deceit aimed at elderly individuals (Boush, Friestad és Wright, 2009; Valant, 2015). Following the active middle-age, aging individuals perceive several physiological and psychological changes. Naturally, these changes do show individual differences. The aging generation members’ typical communication related and social features are to blame for these deceptions, unethical abuse of the vulnerability. Elderly individuals are more susceptible to persuasion than younger adults (Visser és Krosnick, 1998). In the present study, we summarize features appeared in the literature which can establish older people’s vulnerability. Furthermore, we report an interview-based-study, in which the examinees shared their experiences on suspicious offers.Világszerte gyakoriak a megtévesztések, melyek kifejezetten az időseket célozzák (Boush, Friestad és Wright, 2009; Valant, 2015). Az aktív középkort követően számos fiziológiai, pszichológia változás megy végbe az idősödő személyekben. Ezek a változások persze nem mindenkinél azonos mértékűek. Az idősödő generáció képviselőinek tipikus kommunikációs és társas jellemzői képezik az alapját ezeknek az átveréseknek melyek etikátlanul visszaélnek a korosztály sérülékenységével. Az idősek általában befolyásolhatóbbak, mint a fiatalabb felnőttek (Visser és Krosnick, 1998). A tanulmányban összefoglaljuk a szakirodalom alapján az idősek átverésekkel szembeni sérülékenységét megalapozó jellemzőket. Valamint beszámolunk egy idősek körében interjúmódszerrel végzett vizsgálatról, melyben a válaszadók gyanús megkeresésekkel kapcsolatos tapasztalataikról számolnak be.application/pdfconsumer protection active aging persuasion deception vulnerabilityconsumerconsumer protectionactive agingpersuasion deceptionvulnerabilityfogyasztóvédelemaktív időskormeggyőzésátveréssérülékenységfogyasztófolyóiratcikkOpen AccessMagyar Gerontológiahttps://doi.org/10.47225/MG/11/37-38./7449Magyar Gerontológia37-3811Gerontológia2062-3690