Harsányi, EndreTamás, András2018-10-312018-10-312018http://hdl.handle.net/2437/258481Klorofill-tartalom vizsgálatok eredményei A vizsgált Irina borsófajta SPAD értékeinek átlagában elmondható, hogy az emelt CO2 koncentráció a virágzás fenológiai fázistól meghaladta a légköri koncentrációnál mért értékeket. 4-6 leveles állapot esetén is magasabb átlagos értéket (41,54) mértem, de a különbség itt nem volt jelentős. A CO2 koncentráció hatással van a borsó klorofill tartalmára, melyet a SPAD értékek is egyértelműen mutatnak. A KWS Farinelli őszi búza relatív klorofill-koncentráció vizsgálata is hasonló tendenciát mutatott. Mindhárom fenológiai fázisban mért SPAD értékek emelkedtek a CO2 koncentráció növekedésével. A különböző fenológiai fázisokban mért SPAD értékek esetén, borsó és őszi búza növénynél fordított tendenciát tapasztaltam. Míg borsó esetén 4-6 leveles állapotban mértem a legmagasabb átlagos SPAD értéket, addig az őszi búza kalászolás előtti állapotban érte el a legmagasabb értéket. A Pannónia Kincse szójafajta átlagos SPAD értékei alapján megállapítható, hogy az emelt CO2 koncentráció mellett csökkentek a mért értékek. A fenológiai fázisokat tekintve emelkedő tendenciát tapasztaltam. A legmagasabb átlagértéket terméséréskor mértem, 36,54 SPAD érték. Ha a CO2 koncentráció és a fenológiai fázis kölcsönhatását nézzük, akkor virágzás állapotától termésérésig, a légköri CO2 koncentráció mellett mértem magasabb átlagértékeket. Kísérleteim során fordított arányosságot tapasztaltam a borsó, őszi búza és a szója növények SPAD értékeinek tekintetében a két CO2 koncentráció között. Míg borsó és búza esetén a magasabb koncentráció, magasabb átlagos SPAD értékeket mutat, addig szója vizsgálatakor a légköri CO2 koncentráció eredményezett magasabb átlagértékeket. Ha a fenológiai fázisokat is figyelembe vesszük, akkor borsó és őszi búza esetén, minden fenológiai fázisban az emelt CO2 koncentráció mellett voltak magasabb a mért SPAD értékek. Szója vizsgálatakor, 4-6 leveles állapotban mértem közel azonos átlagértékeket, azonban a többi fenológiai fázisban a előző kísérletekben szereplő növényekhez képest eltérést tapasztaltam. Klorofill fluoreszcencia vizsgálatok eredményei A borsó és az őszi búza növények esetében, fény-adaptált mérések (ΔF/Fm) átlagos értékeinél CO2 kezelés hatást nem tudtam kimutatni. Fontos megemlíteni, hogy ezzel párhuzamosan az emelt CO2 koncentráció minden esetben magasabb átlagértékeket eredményezett. Az aktuális kvantumhatékonyságot (ΔF/Fm) a CO2 kezelések fenológiai fázisonként befolyásolták a borsó és az őszi búza növények esetén. A borsó virágzáskor (0,70), az őszi búza bokrosodás állapotban (0,72) érte el az átlagos maximumot. A sötét-adaptált (Fv/Fm) minták átlagos értékei borsó esetén szignifikánsan magasabbak voltak emelt CO2 koncentráció mellett. Az őszi búza mért átlagos értékei is a magasabb CO2 koncentrációnál voltak nagyobbak, de ez statisztikailag nem igazolható. A szójafajta esetében, a fény-adaptált mérések (ΔF/Fm) átlagos értékeinél a CO2 kezelés hatását statisztikailag igazoltam. A légköri CO2 koncentrációnál mért átlagértékek meghaladták az emelt CO2 koncentráció értékeit, mely ez esetben is ellentétesen alakult a borsó, illetve az őszi búza növényekhez képest. Az aktuális kvantumhatékonyságot (ΔF/Fm) a CO2 kezelés fenológiai fázisonként is befolyásolta a szójánál. A legmagasabb átlagértékeket (0,78 és 0,79) 4-6 leveles és termésérés állapotában mértem, melyek szignifikánsan eltértek a virágzáskor mért értékektől. A sötét-adaptált (Fv/Fm) minták átlagos értékei szója esetén szignifikánsan nem különböztek a két CO2 koncentráció között. Ebben az esetben 4-6 leveles állapotban és virágzáskor magasabb értékeket mértem emelt CO2 koncentráció mellett, bár elenyésző volt a különbség. Termésérésre a légköri CO2 koncentrációs értékek már szignifikánsan magasabbak voltak. A maximális kvantumhatékonyságot (Fv/Fm) a CO2 kezelés fenológiai fázisonként szintén befolyásolta szója esetén. Statisztikailag igazolható, bár jelentős különbségeket nem mutattam ki. Morfológiai jellemzők vizsgálata A morfológiai jellemzőket vizsgálva egyértelműen kimutattam, hogy mindhárom vizsgált növény esetén az emelt CO2 koncentráció nagyobb tömeget termelt. A betakarítás után mért értékekben voltak fordított arányok, borsó és búza esetén például a hajtáshossz a légköri 400 ppm CO2 koncentráció mellett volt magasabb. A szója esetén az emelt CO2 koncentráció szemmel láthatóan a zöldtömeget növelte jelentősen.Results of chlorophyll content tests The average of the SPAD values of the Irina pea varieties that examined shows that the elevated CO2 concentration exceeded the atmospheric concentration from the phenological phase. In case of 4-6 leaves, I also measured a higher average value (41.54) but the difference was not significant here. The CO2 concentration affects the chlorophyll content of pea, which is clearly demonstrated by the SPAD values. The relative chlorophyll concentration of KWS Farinelli winter wheat also showed a similar tendency. The SPAD values measured in all three phenological phases increased by increasing CO2 concentration. In the case of the SPAD values measured in various phenological phases, I experienced an inverse tendency between the pea and winter wheat. While the highest average SPAD was measured by pea in 4-6 leaves, the highest value by winter wheat measured before harvest. Based on the average SPAD values of the Pannónia Kincse soy, it can be established that the measured values decreased with the elevated CO2 concentration. With regard to phenological phases, we have experienced an upward trend. The highest mean value was measured at harvest, 36.54 SPAD values. If we look at the interaction between the CO2 concentration and the phenological phase, higher average values were measured from the state of flowering to yield, in atmospheric CO2 concentration. In my experiments, inverse proportionality was found for the SPAD values of pea and winter wheat, and soybean plants between the two CO2 concentrations. While higher concentrations in pea and winter wheat show higher average SPAD values, so the concentration of atmospheric CO2 resulted in higher mean values when analyzing soy. If the phenological phases are taken into account, then in case of pea and winter wheat, the measured SPAD values were higher in all phenological phases with the elevated CO2 concentration. In case of soybean, I measured the same average values in 4-6 leaves, but in other phenological phases, there was a difference between the C3 types of plants. Results of chlorophyll fluorescence studies In case of pea and winter wheat plants we could not detect the effect of CO2 on the average values of light-adapted measurements (ΔF/Fm). It is important to note that at the same time, increased CO2 concentration resulted higher average values. The current quantum efficiency (ΔF/Fm) was affected by CO2 treatments per phenological phase in case of pea and winter wheat plants. The pea bloom (0.70), the winter wheat (0.72) beat the average maximum. The average values of dark-adapted (Fv/Fm) samples were significantly higher in pea by raised CO2 concentrations. The measured mean values of winter wheat were higher in higher CO2 concentration, but this is not statistically justified. By the soy, the effect of CO2 treatment was statistically justified by the average values of light-adapted measurements (ΔF/Fm). The average values in atmospheric CO2 concentration exceeded the elevated CO2 concentration, which was also in contrast with the pea and winter wheat plants. The current quantum efficiency (ΔF/Fm) also affected the CO2 treatment in phenological phases by the soy. The highest mean values (0.78 and 0.79) were measured in 4-6 leaves and crop ripening, which significantly differed from flowering values. The average values of dark-adapted (Fv/Fm) samples of soy did not significantly differ between the two CO2 concentrations. In case of 4-6 leaves and flowering higher values were measured with elevated CO2 concentrations, although the difference was negligible. For ripening, atmospheric CO2 concentrations were already significantly higher. The maximum quantum efficiency (Fv/Fm) also affected by the CO2 treatment in phenological phases in case of soy. It can be statistically justified, although I have not found significant differences. The examination of morphological characteristics By studying the morphological characteristics, I clearly demonstrated that in case of C3 plants, the elevated CO2 concentration produced a larger mass. In case of pea and winter wheat, there were inverse values, for example, peas and winter wheat, the plant shoot was higher at atmospheric 400 ppm CO2 concentration. In case of soy, the increased CO2 concentration obviously increased the green weight considerably.102huszén-dioxid koncetrációcarbon dioxide concentrationklímakamrarelatív klorofilltartalomklorofill fluoreszcenciamorfológiai jellemzőkborsóőszi búzaszójaclimate chamberrelative chlorophyll contentchlorophyll fluorescencemorphological characteristicspeawinter wheatsoybeanNövénytermesztési és kertészeti tudományokAgrártudományok