Diósi, GerdaGere, Balázs András2024-01-082024-01-082023-10-23https://hdl.handle.net/2437/364619Szakdolgozatom során arra akartam fényt deríteni, melyik állati vagy növényi fehérjetípus lenne a legalkalmasabb, hogy snack formában a fogyasztók elé kerüljön. Növényi fehérjék közül a borsófehérjét és a kendermagfehérjét választottam, állatiak közül pedig a tücsökfehérjét és a tejsavófehérjét, mégpedig azért, mert nem megszokott dúsítóanyagnak minősülnek, főleg nassolni valók terén. A sós rudat választottam a termékfejlesztésem alanyának, mivel eléggé elterjedt rágcsálni való Magyarország szerte, akár otthon sütve, vagy a boltból megvéve. 25, 50 és 75%-os dúsítási arányokkal dolgoztam, hogy tisztán látható legyen milyen különbségek léphetnek fel a kisebb-nagyobb arányokban.54hufehérjefehérjedúsításdúsításrovarfehérjetejsavófehérjeborsófehérjekendermagfehérjefehérjelisztSós ropi fehérjedúsítása különböző növényi és állati fehérjelisztekkelDEENK Témalista::MezőgazdaságtudományHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.