Mizik, Tamás2021-07-012021-07-012011-06-20Competitio, Évf. 10 szám 1 (2011) , 52-731588-9645https://hdl.handle.net/2437/320196The Western Balkan countries can be characterised by their shared goal, which is to achieve the quickest accession to the European Union. Agriculture is an important obstacle to achieving this goal. The role of agriculture differs widely among the countries analysed but is more important than the average of the EU. This study gives a comprehensive overview of the most important agricultural indicators. These indicators allow us to acquire a precise picture of the sector’s relevance, production structure, efficiency and international relations. After demonstrating changes in input use, production structure, prices, terms of trade and agricultural policies, the next section identifies some of the reasons for these changes. The analysis concentrates on the most recent years for which data is available. In the last few years Serbia became the leading producer and the only net exporter of agricultural goods in the region. Nevertheless, the current situation is endangered by several issues, such as imbalanced sectoral production, fragmented production structure, relatively low yields, unfavourable export composition, and poor food hygiene and quality control, which anticipate painful and difficult measure which need to be carried out. JEL classification: Q15, Q17, Q18A nyugat-balkáni országok deklarált célja azonos, mégpedig az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozás, aminek egyik fontos területe a mezőgazdaság. A vizsgált országok ebből a szempontból nagy különbségeket mutatnak, azonban közös bennük, hogy a szektor súlya nagyobb, mint az uniós átlag. Jelen tanulmány áttekinti az alapvető mezőgazdasági indikátorokat, amelyek segítségével pontos képet lehet kapni az agrárszektor szerepéről, helyzetéről, termelési szerkezetéről, teljesítményéről és a külpiaci kapcsolatairól. A szektor teljesítményének változásait az azok hátterében meghúzódó okok követik (az inputfelhasználás alakulása, üzemszerkezet, árak és cserearányok, illetve az agrárpolitika). Az elemzés a legfrissebb elérhető évekre koncentrál. Az elmúlt néhány év alatt Szerbia a régió vezető mezőgazdasági termelőjévé és egyetlen nettó exportőrévé vált. A helyzet azonban számos veszélyforrást rejt magában (eltolódott ágazati egyensúly, elaprózódott birtokszerkezet, relatíve alacsony hozamok, előnytelen exportszerkezet, élelmiszerhigiénia és minőségellenőrzési rendszerek), amelyek miatt fájdalmas és nehéz feladatok várnak még a térség országaira. Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q15, Q17, Q18application/pdfNyugat-Balkánmezőgazdaságbirtokszerkezetagrár-külkereskedelemEU csatlakozásWestern Balkansagriculturefarm structuretrade balanceEU accessionfolyóiratcikkOpen AccessDebreceni Egyetemhttps://doi.org/10.21845/comp/2011/1/5Competitio110Com2939-7324