Ceglédi, TímeaBalogh, Vivien2022-04-112022-04-112022-04-11http://hdl.handle.net/2437/330418Napjainkban a fiatalok számára kiemelten fontos tényező lett a diploma előtti tapasztalatszerzés, hiszen a munkaerőpiac is egyre keményebb elvárásokkal fogadja a pályakezdő fiatalokat. Fontos kiemelni viszont, hogy még mindig a felsőfokú tanulmányok melletti munkavállalás az egyik legnagyobb rizikófaktor a lemorzsolódás kapcsán, habár hosszútávon számos pozitív hatása megmutatkozik (Kocsis & Pusztai, 2020; Szőcs, 2021). A sikertelen tanulmányi folyamat pedig problémát jelent egyrészt a hallgatónak, hiszen a tanulmányaiba fektetett idő és energia eredménytelen volt. Másrészt problémát jelent a felsőfokú intézménynek is, hiszen így szakmailag és pénzügyileg is értékes férőhelyek válnak feleslegessé és a kiadott oklevelek száma sem éri el az elvárt mennyiséget. A munkaerőpiac számára is nehézséget okoz, hiszen emiatt kevesebb a diplomás munkaerő. Nem utolsó sorban pedig az államnak is egyfajta teher, mert a befektetett tőke és erőforrás nem térül meg (EFOP-3.4.5 Összefoglaló tanulmány, 2020). Az egyetemi tanulmányok melletti munkavállalás során nagy szerepet kap a reziliencia, hiszen kutatásunk alapja, hogy a két párhuzamosan végzett tevékenységből adódó nehézségekkel szemben a hallgatók mennyire ellenállóak és mennyire tudnak megküzdeni az ebből fakadó problémákkal. Dolgozatomban a munkavállalás és tanulmányi eredményesség közötti anomáliákat igyekeztünk feltárni azáltal, hogy a dolgozó hallgatók reziliens vonásait is értékeltük a 10 itemes Connor-Davidson kérdőív felhasználásával (Járai et al., 2015). A felmérést egyetemi hallgatók körében, online kitölthető kérdőívvel végeztük, mely egy közösségi felületen hallgatói csoportokba került megosztásra (N=108). A kitöltők továbbosztásának köszönhetően hólabda mintavétellel dolgoztunk, majd az eredményeket Excel táblázatkezelő program segítségével elemeztük. Az eredmények alapján elmondható, hogy a hallgatók körében a diákmunka a leggyakoribb, a kitöltők több mint kétharmada válaszolta azt, hogy „korai” munkavállalásuk mögött az anyagi helyzet, pénzügyi nehézségek és a szülőktől való függetlenedés állt. Továbbá az eredmények azt mutatják, hogy az átlagon felüli eredményesség mögött magasabb szülői iskolázottság, magasabb reziliencia érték, valamint munkahelyi és felsőoktatási intézményi támogatás volt kimutatható. A munka szakhoz illeszkedése és a kedvező szubjektív anyagi helyzet azonban – hipotézisemmel ellentétben – nem növelte a tanulmányi eredményességet.36 oldalhureziliencia, tanulmányi eredményesség, korai munkavállalás, hallgatói munkavállalásDEENK Témalista::Neveléstudomány