2008-12-142008-12-149639373729http://hdl.handle.net/2437/60390Torgny Lindgren (1938) új, hazájában nagy sikert aratott regénye ismét az író észak-svéd szülőföldjének történetéből táplálkozik. A tüdővésztől sújtott paraszti világ a huszadik század közepén, a II. világháborút követő esztendőkben csaknem olyan távol esik a svéd főváros modern realitásaitól, mint mondjuk egy korabeli magyar falu. A fővárosi újság főszerkesztője azért is tiltja meg "szakító levelében" a regény vidéki tudósítójának, hogy további jegyzeteket írjon, mert úgy véli: mindaz, amiről ír, merő kitaláció, valójában nem létezik. Ez a valóságalatti történelem két szállal kötődik a hivatalos történetírás által is számontartott tényekhez: az egyik a regény szereplőinek sorsát végső fokon meghatározó betegség, a tüdővész (és annak leküzdése), a másik pedig groteszk módon egy náci háborús bűnös (Martin Bormann) vélelmezett felbukkanása ezen az Isten háta mögötti vidéken.A sokrétű cselekmény - a helyszín és a végkifejlet sötét tónusai ellenére - az írónak azt a reményt adó meggyőződését hordozza, hogy a valóságot és a róla hűséggel tudósító írásbeliséget nem lehet elnémítani.http://webpac.lib.unideb.hu:8082/WebPac/CorvinaWeb?action=cclfind&resultview=long&ccltext=idno+10645571064557