Beimel József (1789-1856) (nyomdász)Beimel József Nyomda (Pest) (1829-1846) (nyomda)Magyar Gazdasági Egyesület (Budapest)Csapó Dániel (1778-1844)2023-06-152023-06-151845https://hdl.handle.net/2437/355663Ex libris (etv)Kézírásos possessori bejegyzés: Polák Jánosé (etv)Kérdés-felelet („katekizmus”) formában írt könyv, szóhasználatában, stílusában igyekszik az átlagemberi nívóhoz igazodni, közérthető lenni. Első része a földművelést tárgyalja: a föld minőségét, az időjárás hatásait, a szükséges eszközöket, a trágyázást, szántás-vetést, több modernizációs javaslattal. Bemutatja a fontosabb szántóföldi növényeket, és a vetésforgót. Ez utóbbi kapcsán – nagyon érdekes! – elemzi a tagosítás és a jobbágyi örökváltság előnyeit, hatását a reformáló nemesi elit szemszögéből.A második rész az állattenyésztést mutatja be: nemcsak a tartás, szaporítás, stb. módszereit, hanem a haszonállatok betegségeit is. Érdekes, hogy itt is találunk utalásokat a földhasználat modernizácójára (tagosítás előnyei a takarmánytermelésben, és az istállózó tartásban).harmadik rész a kertészettel foglalkozik. A gyümölcstermeléssel kapcsolatban hangsúlyozza a szerző annak igen jövedelmező voltát. A szóhasználat alapján látható, hogy a szerző ideálja a racionálisan gazdálkodó, tisztességes jövedelemért munkálkodó, önálló kistulajdonos.A negyedik rész a szőlőművelést ismerteti. Ez a legalaposabb szakasza a könyvnek: pl. rendkívül aprólékos a borkezelés, pincegazdálkodás, és az ehhez szükséges eszközök (hordók) leírása.Az ötödik részben a reformkori gazdasági törekvések visszatérő témája, a selyemtermelés kap teret. A szakmai leírás mellett a kitartó és csüggedetlen munkáról erkölcsnemesítő gondolatot is olvashatunk, ill. javaslatot a selyemtenyésztés központosításáról.A hatodik rész a méhészettel foglalkozik, a hetedik az erdészettel. A nyolcadik rész a háztartásvezetéssel foglalkozik.Ez a szövegrész kitér a paraszti házépítésre, belsőépítészetre éppúgy, mint a család „patriarchális” irányítására, a jó erkölcsökre, ill. a parasztnak a hagyományos társadalmi hierarchiában elfoglalt helyére, és ebből fakadó kötelességeire. Pontosan megszabja a gazdasszony kötelességeit. Erkölcsi alapszabályokat fogalmaz meg a család minden tagja számára. A könyv végén a gyümölcsfa-ápolást illusztráló képtábla található. Összefoglalva: a kissé leegyszerűsítő stílusban írott munka viszonylag alapos gazdászati tanácsadó, számos, a maga korában rendkívül aktuális modernizációs gondolattal.X, 190 p., [1] t.fol. : ill. ; 8o (21 cm)19. századFöldműveléstanÁllattenyésztésNövénytermesztésKertészetMezőgazdaságAgrárképzésTankönyvekkönyv206 p.bibDEK01032111Galéria::Régi könyvek::Egyedi jellemzők::IllusztráltGaléria::Régi könyvek::Egyedi jellemzők::Kézírásos bejegyzésekGaléria::Régi könyvek::Kiadás helye::Magyarország::Buda/PestGaléria::Régi könyvek::Kiadás nyelve::MagyarGaléria::Régi könyvek::Műfaj::TankönyvGaléria::Régi könyvek::Témakör::Gazdálkodás