Dani, ErzsébetFülekiné Joó, Anikó2019-01-232019-01-232018http://hdl.handle.net/2437/263147A tanulók olvasási attitűdjének nemek közti különbségei a szakirodalomban jól dokumentáltak. Az utóbbi két évtizedben a nemzetközi és hazai rendszerszintű tanulói teljesítménymérések eredményei ráirányították a figyelmet a fiúk gyengébb szövegértési teljesítményére. A legnagyobb fiú–lány különbség a leggyengébben teljesítő tanulók között figyelhető meg. Sok fiú nem tud, vagy nem szeret olvasni, vagy egyáltalán nem olvas (OECD, 2016). A szakirodalom a nemek közti különbségek számos magyarázó változóját azonosította be: a nők és férfiak között lévő csekély morfológiai különbségeket (Baron-Cohen, 2006), a nemi szocializációt, sztereotípiákat (Atkinson & Hilgard, 2005), az érdeklődést és a motivációt (McKenna, Kear & Ellsworth, 1995). A kedvezőtlen olvasási attitűd egy további tényező, amely megmagyarázhatja a fiúk lemaradását. A PISA (Programme for International Student Assessment) eredményei azt bizonyítják, hogy a lányok konzisztensen jobban teljesítenek a fiúknál az olvasásban minden – a mérésben résztvevő – országban, és a nemek közti szakadék bizonyos országokban nagyobb, mint másokban. Az országok közti különbségek összefüggnek az olvasási attitűddel, nevezetesen hogy a tanulók szeretnek-e olvasni, milyen az olvasási magatartásuk és olvasnak-e szabadidejükben (OECD, 2016). A magyar eredmények olvasás-szövegértésben az OECD átlag alatt vannak, és a nemek közti különbség is a nagyobbak közé tartozik. A kutatásnak ezért arra kell irányulnia, hogy a fiúk olvasási attitűdje hogyan befolyásolható pozitív irányba annak érdekében, hogy teljesítményük javuljon. Értekezésemben az olvasási attitűdöt mint a szövegértési teljesítmény egyik lehetséges magyarázó változóját vizsgáltam. Az értelmezési keretet Mathewson (2004) Az olvasási attitűd hatása az olvasásra és az olvasás tanulására modellje biztosította. A modellben a perszuazív kommunikáció, amely közösségi interakciót feltételez, az attitűd moderáló változója; direkt és indirekt módon befolyásolja azt, és az egyetlen olyan tényező, amely a környezet direkt hatásával számol. A perszuazív kommunikáció kutatásba bevont lehetséges közvetítői a családtagok, a kortárscsoport és a tanárok voltak. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy feltérképezze, hogy ezeknek az aktoronak a perszuazív kommunikációja – direkt vagy indirekt, verbális vagy non-verbális módon – csökkenti-e az olvasási attitűd nemek közti különbségeit. A kutatásnak három szakasza volt: egy pilot-mérés, amelyben 218 általános iskolai negyedik, ötödik és hatodik évfolyamos tanuló vett részt. Egy nagymintás mérés Hajdú-Bihar megye tíz általános iskolájának bevonásával, az iskolák 1601 negyedik, ötödik és hatodik évfolyamos tanulójának és szüleinek a részvételével. Továbbá egy második nagymintás mérés, amelybe a Tiszántúli Református Egyházkerület középiskoláinak 1025 tanulója került be. Az adatokat a tanulóktól és a szülőktől is kérdőív segítségével vettem fel. A függő változó az attitűd volt, így a fő mérőeszközként egy részben adaptált, részben saját fejlesztésű attitűd-skálát használtam, amelyet beillesztettem a kérdőívbe. Az adatokat statisztikai módszerrel: korrelációval, kereszttábla analízissel, variancia-analízissel és lineáris regresszióval elemeztem. A kutatás sikeresen beazonosította azokat az aktorokat – így a családtagokat, a barátokat, a tanárokat és a felekezeti nevelés speciális szereplőjét, a lelkészt – akiknek perszuazív kommunikációja kedvezően befolyásolja a tanulók attitűdjét. A családtagok közül az azonos nemű szülő és testvér hatása a meghatározó, ami a szakirodalomból ismert jelenség. Az apák és a fiútestvérek hatása a fiúk olvasási attitűdjének fejlődésére szignifikáns, azaz csökkenti a nemek közti különbséget. Az eredmények ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy a fiúk és lányok olvasási attitűdjének különbségei a formális nevelés keretein belül a tanárok perszuazív kommunikációjával is csökkenthetők, amit a korábbi kutatások nem tártak fel. Amennyiben a tanár olvasmányt ajánl, az olvasásról, saját olvasmányélményeiről beszélget a tanulókkal, vagy a szövegértés fejlődését segítő tevékenységet fejt ki, kedvezően befolyásolja a fiúk attitűdjének alakulását. Dolgozatom újszerű eredménye tehát az, hogy a perszuazív kommunikáció – mint lehetséges eszköz a fiúk (és a lányok) olvasási attitűdjének javítására – egy olyan tényező, amelyről a szülőket és a tanárokat az arra alkalmas fórumokon tájékoztatni kell. A kérdéskörrel a pedagógusképzésben is szükséges foglalkozni. A megfelelő módszertan kidolgozása után – amely természetesen további munkát igényel – a meggyőző kommunikáció és az olvasási attitűd összefüggéseinek tárgyalása akár önálló tantárgyként kerülhet be a tanító- és tanárképzés mintatanterveibe. Gender differences in students’ reading performance are well documented in literature. For the past two decades the international and national system-level assessments have drawn attention to boys’ underachievement in reading literacy. The biggest difference between girls and boys is perceived among the lowest performers. Several boys dislike reading, do not read at all or are not able to read (OECD, 2016). Researchers have identified a number of explanatory variables, such as the slight differences of male and female morphology (Baron-Cohen, 2006), the gender socialization and stereotypes (Atkinson & Hilgard, 2005), interest and motivation (McKenna, Kear & Ellsworth, 1995). Unfavourable reading attitude is a further factor that may explain why boys drop behind. PISA (Programme for International Student Assessment) has found that, across all participating countries and economies, girls consistently outperform boys in reading, and the gap is much wider in some countries than in others. Between-country differences are related to gender differences in reading attitude, such as whether students enjoy reading and behaviours toward reading, such as whether students read in their free time (OECD, 2016). Hungarian results in reading literacy are under the OECD average, and the gender gap belongs to the bigger ones. Research therefore is to find the ways how boys’ reading attitude may be influenced into a positive direction in order that their performance would improve. In this dissertation reading attitude as an alternative explanatory variable of reading performance has been examined within the theoretical framework of Mathewson’s (2004) Model of Attitude Influence Upon Reading and Learning to Read. In the model persuasive communication, which assumes social interaction, is a moderating variable of the attitude and affects attitude either directly or indirectly, and the only factor that takes the direct impact of the environment into account. The mediators of persuasive communication involved in the research are family members, peers and teachers. The aim of the examination was to explore whether the persuasion – direct or indirect, verbal or non-verbal – of these actors reduce the gender gap in reading attitude. The research was conducted in three phases; a pilot study involving 218 students from the fourth, fifth and sixth grade of primary school, the first large-scale research in which 1601 students of the same grades from ten primary schools in Hajdú-Bihar county and their parents participated, and the second large-scale measurement, which involved 1025 students from the secondary schools run by Transtibiscan Reformed Church District. Data were collected by questionnaires both from the students and the parents. The dependent variable was the attitude, so the main measurement tool was the partly adopted, party developed attitude scale included in the student questionnaire. Data were statistically tested by correlation, cross-table analysis, variance analysis and linear regression. The research has successfully identified family members, peers, teachers and pastors as mediators of persuasive communication toward reading, and the impact of persuasion on students’ attitude. Among family members the same gender parent and sibling seems to be crucial, which is known from literature. Fathers and brothers significantly improve boys’ attitude, thus reduce the gender gap. The results suggest that the difference between boys’ and girls’ reading attitude may be lowered within formal educational context by teachers’ persuasive communication, which has not been documented in literature before. On condition that the teacher recommends the students something to read, talks to the students about his/her reading experiences or supports understanding of a text, he influences boy students’ reading attitude in a positive way. Persuasive communication as an alternative to enhance boys’ (as well as girls’) reading attitude is such a factor that parents and teachers should be informed about in the most appropriate forums, and after working out the relevant methodology, it should be included in the curriculum of teacher training.271huolvasási attitűdnemek közti különbségekperszuazív kommunikációreading attitudegender differencespersuasive communicationNeveléstudományokBölcsészettudományok